engedély szinonimái

főnév
  • jogosítvány, meghatalmazás, felhatalmazás, beleegyezés, hozzájárulás, jóváhagyás, megerősítés, koncesszió (szaknyelvi), szabadalom, megengedés, permisszió (idegen), licencia (régies), helybenhagyás, szentesítés, mentesítés, engedmény, megbízás, feljogosítás, engedelem (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

finomít

ige
  • rafinál (szaknyelvi), tisztít
  • tökéletesít, csiszol, cizellál, palléroz (választékos), nemesít, kiművel, csiszároz (régies)

építkezik

ige
  • (házat) épít, építtet
  • (valamiből): tanul, okul, töltekezik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a engedély szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elszed

ige
  • elvesz, eltulajdonít, elvisz, eloroz, elkoboz, megszerez, megkaparint, ellop, elemel, elcsen, elsinkófál (bizalmas), magához vesz (tréfás), elzabrál (bizalmas)

egyvégtében

határozószó
  • egyfolytában, egyhuzamban, szakadatlanul, állandóan, permanensen (idegen), megszakítatlanul, megállás nélkül, egyvégben (tájnyelvi), egyhujjában (régies), egyhujára (tájnyelvi)

egészségügyi I.

melléknév
  • higiéniai, szanitárius (idegen), gyógyászati, gyógyító

csipkelődés

főnév
  • csúfolódás, csúfolkodás, gúnyolódás, bosszantás, ingerkedés, évődés, húzás, kötözködés, kötődés, kötekedés, ugratás, szurkapiszka, szurkálás

elvitat

ige
  • kétségbe von, tagad, cáfol, megkérdőjelez

fakanál

főnév
  • főzőkanál, keverőkanál, fakalán (tájnyelvi)

megtold

ige
  • meghosszabbít, megnyújt, prolongál
  • hozzátold
  • megnövel, megtetéz, ráad, hozzáad, hozzáfűz, kiegészít, tódít (tájnyelvi), megnagyobbít
  • (bizalmas): hozzáfüllent, túloz

borsfű

főnév
  • borsika, borsikafű, csombor

bódító

melléknév
  • kábító, mámorosító, mámorító, mákonyos, búfeledtető, zsongító, bolondító, szédítő

burkolt

melléknév
  • leplezett, rejtett, titkos, álcázott, homályos, elmosódott, implicit (szaknyelvi), kifejezetlen, kifejtetlen, palástolt, indirekt
  • hallgatólagos, kimondatlan

fed

ige
  • tetőz, cserepez, nádaz, zsindelyez, beterít, borít, lep, burkol
  • (régies): véd, oltalmaz, óv, fedez
  • föd, takar, takargat, rejteget, bújtat, leplez
  • megegyezik (valamivel)

felreped, fölreped

ige
  • kireped, megreped, meghasad, felhasad, megtörik, széthasad, felszakad, kipattan (tájnyelvi), kettéválik, felnyílik

hatszögű

melléknév
  • szexagonális (idegen)

gigantikus

melléknév
  • hatalmas, óriási, nagyszabású, grandiózus (választékos), kolosszális (bizalmas), emberfeletti, monumentális, mamut-, roppant, mérhetetlen, eget verő, irdatlan, horribilis

ennivaló I.

főnév
  • táplálék, élelmiszer, étel, élelem, eledel, koszt (bizalmas), harapnivaló, eleség, betevő, falnivaló, elemózsia, zaba (szleng), kaja (szleng), abrak (szleng)

első I.

számnév
  • legelső
  • kezdeti, korai, zsenge (termés)
  • elülső

ésszerű

melléknév
  • logikus, célszerű, racionális, okszerű (választékos), következetes, indokolt, helyénvaló, praktikus, átgondolt, megfontolt, eszélyes (régies), értelmes, eszes, bölcs, helyes, józan, okos, alapos

gázolás

főnév
  • taposás, tiprás, gyaloglás, lábalás, caflatás, cafogás (tájnyelvi), cankózás (tájnyelvi), copákolás (tájnyelvi)
  • baleset, közlekedési baleset, szerencsétlenség

eredő

főnév
  • rezultáns (szaknyelvi)
  • okozat

elálmosít

ige
  • elkábít, álomba ringat

extrovertált

melléknév
  • nyílt, nyitott, nyíltszívű, barátságos, társasági

gerinctelen

melléknév
  • gyenge jellemű, befolyásolható, megalkuvó, puha gerincű, csúszó-mászó, jellemtelen, elvtelen, szolgalelkű, köpönyegforgató, puhány, állhatatlan, hitvány, kóciporos (tájnyelvi) Sz: úgy táncol, ahogy fütyülnek; úgy fordul, ahogy a szél fúj; minden nyeregbe illik a segge (durva)