féldeci szinonimái

főnév
  • feles (szleng), nyelet (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megbirkózik

ige
  • megküzd, szembeszáll, legyőz, leküzd, úrrá lesz, megold, megfejt (valamit)
  • boldogul, bír, elbánik (valakivel, valamivel), elbír (valamit)

emlékezik, emlékszik

ige
  • visszaemlékezik, visszaidéz, felidéz, emlékezetébe idéz, felelevenít, eszébe jut, eszébe ötlik, visszatekint, visszagondol, életre hív, előhív, megőriz (emlékezetében), észben tart, fejben tart, visszaeszmél (régies), fülébe cseng (valami)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a féldeci szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fakír

főnév
  • aszkéta, dervis, jógi
  • (jelzőként): érzéketlen, igénytelen
  • türelmes, tűrő

előrevisz

ige
  • előbbre visz, előrehoz, előretol, előretesz
  • előmozdít, segít, siettet, előrelendít, fellendít, előtérbe helyez, növel, gyarapít, erősít, fokoz, felvirágoztat, kiművel, fejleszt

elmegy

ige
  • (valamerre): eltávozik, távozik, odébbáll, elvonul, továbbáll, elvitorlázik, elutazik, elsétál, elmarsol (régies), elkotródik, elsomfordál, elsompolyog, elillan, elpályázik (szleng), eldzsal (szleng), kiteszi a lábát, elsiet, eltakarodik, kereket old, ellép, meglép (bizalmas), megpattan (szleng), lelécel (szleng), lekopik (szleng), elhúz (szleng), eltűz (szleng), dobbant (szleng), lelép (szleng), elszelel, elpárolog (szleng)
  • útra kel, útnak indul, útnak ered Sz: veszi a kalapját; hűlt helye támad; szedi a sátorfáját; a távozás hímes mezejére lép; elhúzza a csíkot; elhúzza a szennyest; angolosan távozik
  • odadugja a képét; odatolja a képét
  • (valaminek): beáll, elszegődik, elszerződik, bevonul, felcsap
  • (választékos): meghal, elhuny, elhalálozik, elköltözik, eltávozik az élők sorából
  • elmúlik, eltelik, elfogy, elszalad, tovatűnik, elhalad
  • (szleng): elélvez, kielégül
  • elfogadható, tűrhető, megjárja, jó, kielégítő, elcsúszik

égiháború

főnév
  • vihar, zivatar, szélvész, förgeteg, égzengés, mennydörgés, villámlás, nagyidő (régies)
  • veszekedés, perpatvar, botrány, csetepaté, cirkusz, civódás, civakodás, ramazúri, zenebona

fejetlen

melléknév
  • fej nélküli
  • ésszerűtlen, esztelen, kapkodó, fejvesztett
  • zűrzavaros, kaotikus

fenék

főnév
  • alja (valaminek), alap
  • (folyóé): ágy, meder
  • far, hátsó (bizalmas), altáj, hátsó fertály, ülep, tompor, fundus (tájnyelvi), koffer (bizalmas), segg (durva), sejhaj (bizalmas), valag (durva), ülőgumó (tréfás), popsi (bizalmas), popó (bizalmas), tunika (bizalmas)

mutatvány

főnév
  • műsorszám, produkció, attrakció, bravúr, kunszt (bizalmas), látványosság
  • ízelítő, szemelvény
  • mintapéldány, mintadarab, minta, mutatványszám, mutatványdarab, áruminta, mustra (régies)

csíkos

melléknév
  • csíkozott, csíkmintás, sávos, sávozott, stráfos (bizalmas), zebraszerű, cirmos
  • vonalas, vonalazott

csatlakozás

főnév
  • belépés, szegődés, társulás, kapcsolódás, állás (valakibe), pártolás (valahova)
  • hozzájárulás, beleegyezés, egyetértés, jóváhagyás, helyeslés, megerősítés
  • összeköttetés, kapcsolat, átszállás

alakoskodás

főnév
  • színlelés, képmutatás, kétszínűség, kétszínűsködés, tettetés, disszimuláció (idegen)

csukamájolaj

főnév
  • halolaj

feszül

ige
  • húzódik, megmerevül, duzzad (vitorla)
  • rásimul (valamire)
  • (valaminek): dől, támaszkodik
  • nekifog, nekilát, nekigyürkőzik

futószalag

főnév
  • szállítószalag, szerelőszalag, járószalag, konvejer (idegen, szaknyelvi)

ideológia

főnév
  • világnézet, világszemlélet, filozófia, elmélet, teória, eszmevilág, eszmeiség
  • (régies): üres képzelgés, okoskodás

hangoztat

ige
  • bizonygat, állít, hangsúlyoz, kiemel, kidomborít, kifejezésre juttat, erősködik, nyomatékosít, megerősít, kiélez, súlyt fektet (valamire), kinyilvánít
  • (hangot) kitart (szaknyelvi)
  • (régies): hallat
  • szólaltat (hangszert)

feldől, földől, feld

ige
  • felborul, felbillen, felbukik, felfordul, eldől, ledől (farakás), elborul (tájnyelvi)

faggatózik

ige
  • kérdezősködik, tudakozódik, érdeklődik, informálódik, felvilágosítást kér, puhatolózik, firtat, faggatolózik (tájnyelvi)

felreped, fölreped

ige
  • kireped, megreped, meghasad, felhasad, megtörik, széthasad, felszakad, kipattan (tájnyelvi), kettéválik, felnyílik

hallatlan II.

határozószó
  • roppantul, túlságosan

felgyűr, fölgyűr

ige
  • felteker, feltűr, felhajt, felhajtogat, feltűz, felgyürköd (tájnyelvi), felgyürköl (tájnyelvi)

elront

ige
  • tönkretesz, megrongál, összecsap, megcsonkít, deformál, összekutyul (bizalmas), elfuserál (bizalmas), gajra tesz (szleng), eldringol (szleng), elbakaláz (tájnyelvi), elcseszterel (tájnyelvi), eldíbol (tájnyelvi), eldézmál (tájnyelvi), elhibáz, elhirtelenkedik, elkapkod, elfőz, elpuskáz (bizalmas), elcsellóz (bizalmas), eltol (bizalmas), elszúr (bizalmas), elpaccol (bizalmas), pacsmagol (tájnyelvi), elpüffent (tájnyelvi), elsedrél (tájnyelvi), elcsesz (szleng), elbaszik (durva), elbaltáz (szleng) Sz: bead neki, mint János deák az isteni tiszteletnek
  • elkényeztet, félrenevel, elnevel
  • babusgat

felterjeszt, fölterj

ige
  • felküld, beterjeszt, előterjeszt, javasol, javall

hangadó I.

melléknév
  • irányadó, mértékadó, vezető, befolyásos, mérvadó