ellenjegyez szinonimái

ige
  • aláír, hitelesít, szignál (bizalmas), láttamoz, kontraszignál (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bocsátkozik

ige
  • ereszkedik
  • (tevékenységbe): belefog, belekezd, hozzálát, kezdeményez, nekifog, nekilát, elegyedik

komótos

melléknév
  • kényelmes, ráérős, körülményes, kimért, lassú, meggondolt, megfontolt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ellenjegyez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

élethivatás

főnév
  • hivatás, pálya, életpálya, foglalkozás, mesterség, professzió (régies)

délibáb

főnév
  • légtükrözés, délvize (tájnyelvi), fata morgana (régies), napárnyék (tájnyelvi), csalkép (régies)
  • ábránd, ábrándkép, álom, légvár, érzékcsalódás, káprázat, képzelődés, álmodozás, tünemény, látomás, vágy, illúzió, utópia

csökkenés

főnév
  • mérséklődés, kisebbedés, alábbhagyás, alászállás, süllyedés, leereszkedés, leesés, apadás, fogyás, lohadás, enyhülés, csillapodás, lankadás, hanyatlás, pangás, visszaesés, romlás, sorvadás, redukció, depresszió, dekrementum (régies), leértékelődés, devalválódás (szaknyelvi)

bújócska

főnév
  • bújósdi, hunyócska, hunyózás, hunyóka, hunyósdi

elintéz

ige
  • elvégez, teljesít, véghezvisz, megcsinál, megvalósít, realizál, effektuál (idegen), abszolvál (választékos)
  • lebonyolít, letárgyal, elrendez, nyélbe üt, eligazít, megold, kijár, kitalpal, kieszközöl, kiharcol, kibuliz (szleng), dűlőre juttat (bizalmas), tető alá hoz, elboronál, elsimít, elegyenget tisztáz, helyrehoz
  • (szleng): ellátja a baját, helybenhagy, elhúzza a nótáját
  • kinyiffant (szleng), kinyuvaszt (durva), kipurcant (szleng), eltesz láb alól, megöl, meggyilkol, kivégez, kinyír
  • félreállít, tönkretesz

elvakult

melléknév
  • vakbuzgó, fanatikus, vakhitű (régies), elvakított, elfogult, rövidlátó, ádáz, féktelen, szélsőséges

megcsiklandoz

ige
  • csikiz (bizalmas), megcsikant (tájnyelvi), megkuckol (tájnyelvi), megsisiz (tájnyelvi)

belevész, beleveszik

ige
  • belepusztul, belehal, beledöglik (durva)
  • eltűnik, elenyészik
  • (bizalmas): beleszeret, belebolondul, belehabarodik (bizalmas), belepistul (bizalmas), beleesik (bizalmas)
  • belemélyed, belemerül, belebonyolódik, belefeledkezik, belefelejtkezik, beletemetkezik

bekebelez

ige
  • annektál (szaknyelvi), csatol, kapcsol, magába olvaszt, asszimilál, elfoglal, meghódít, megszerez
  • elfogyaszt, megeszik, behabzsol, felfal, bezabál (durva), bekajál (szleng), beburkol (szleng), besimogat (tájnyelvi), betestesít (régies)

beszól

ige
  • beköszön, benéz, bekukkant, betér, beugrik
  • (szleng): közbekiabál, bekiált, belepofázik (durva), beledumál (szleng), beleböfög (durva), belevakerál (szleng)

emiatt

határozószó
  • ezért, evégett, ez okból, ennélfogva, ennek következtében
  • efelől, ettől

ezüstnemű

főnév
  • ezüstkészlet, evőkészlet

gyón, gyónik

ige
  • megvall, beismer

flanel

főnév
  • parget (régies), barhent (régies)

ellenőrzés

főnév
  • felülvizsgálat, kontroll, szemrevételezés, áttanulmányozás, egybevetés, szemle, mustra (régies), revízió, cenzúra, rovancsolás, hitelesítés, meózás
  • igazoltatás, razzia, átfésülés

elemózsia

főnév
  • útravaló, úti élelem, ennivaló, élelem, táplálék, étel, eleség, eledel, harapnivaló, kaja (bizalmas), koszt (bizalmas)

elrugaszkodik

ige
  • elugrik, ellöki magát
  • túllő a célon, túlzásba visz (valamit)

fiatal I.

melléknév
  • fiatalka, ifjú, ifjúdad (régies), kiskorú, fiatalkorú, éretlen, zöldfülű, gyermeteg, gyermekded (régies), hátulgombolós (pejoratív), ugrifüles (bizalmas), pisis (pejoratív), taknyos (bizalmas), tejfölösszájú (pejoratív), csiribiri (tájnyelvi)
  • friss, zsenge, zöld, gyenge (tájnyelvi), csivatag (tájnyelvi)

elnyargal

ige
  • elrohan, elfut, elrobog, elinal, ellovagol, elgaloppoz, elvágtat

diadalív

főnév
  • diadalkapu, díszkapu

eltáncol

ige
  • eljár, elrop, ellejt

fix

melléknév
  • rögzített, megszabott, rendszeres, változatlan, állandó, előírt
  • szilárd, mozdíthatatlan, stabil, konstans (szaknyelvi)
  • (szleng): biztos, bizonyos, tuti (bizalmas), hótziher (bizalmas), százszázalékos