bekebelez szinonimái
ige
- annektál (szaknyelvi), csatol, kapcsol, magába olvaszt, asszimilál, elfoglal, meghódít, megszerez
- elfogyaszt, megeszik, behabzsol, felfal, bezabál (durva), bekajál (szleng), beburkol (szleng), besimogat (tájnyelvi), betestesít (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
alkonyodik
ige
- alkonyul, bealkonyul, esteledik, sötétedik, besötétül, homályosodik, szürkül, éjjeledik, estellik (régies), hankalodik (tájnyelvi), honkorodik (tájnyelvi) Sz: leszáll az alkony; leszáll az este; lemenőben a nap; lenyugszik a nap; a nap nyugovóra tér; vajasára ér a nap; leáldozik a nap ; leszentül a nap
beesett
melléknév
- (arc): belapult, sovány, szikár, csontos, megviselt, nyúzott
- (szem): karikás, mélyen ülő
- (mell): lapos, horpadt
bezsebel
ige
- megkaparint, ráteszi a kezét, megszerez, szert tesz, megkap, eloroz, hozzájut, bevételez, összekapar (bizalmas), profitál, sápol, hasznot húz
- zsebre tesz, zsebre vág, zsebre dug
keresgél
ige
- kutat, kutakodik, guberál (bizalmas), böngész, turkál, bogarász, motozgat, matat, búvárol, kajtárkodik, kotorász, bilingel (tájnyelvi), kajtat (tájnyelvi), kotoz (tájnyelvi)
- nyomoz
büszke
melléknév
- önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
- (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
- kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
- (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
- emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
- nagyratörő, nagyralátó
dohányzik
ige
- cigarettázik, cigizik (bizalmas), bagózik (bizalmas), füstöl (bizalmas), eregeti a füstöt, pöfékel, szív, szí (választékos), szipákol, spanglizik (szleng), staubol (szleng), bagarettázik (szleng), szivarozik, pipázik, pipál, kojtol (tájnyelvi) Sz: füstöl, mint a gyárkémény
baljós, baljóslatú
melléknév
- balsejtelmű (választékos), vészjósló, komor, sötét, homályos, nyomasztó, aggasztó, nyugtalanító, fenyegető, riasztó, félelmetes, hátborzongató, kísérteties, ijesztő, ominózus, kárhozatos, szerencsétlen
bestia
főnév
- fenevad, vadállat, állat, dúvad, szörnyeteg, barom, ragadozó
- (jelzőként is): dög, szajha, perszóna (pejoratív), kurva (durva), boszorkány, boszorka, démon, vámpír, vamp (régies)
belemegy
ige
- belelép, belegázol, beletapos, belép
- (kés, tüske): beleszalad, belecsúszik, belevág (bizalmas)
- (szembe): beleesik, belehull, belekerül
- belefér, befér, beletér (tájnyelvi)
- belekezd, belefog, beleugrik, belebocsátkozik, belemászik
- beleegyezik, hozzájárul, rááll, kötélnek áll, beletörődik, belenyugszik, helybenhagy, elfogad, engedelmeskedik
állítólag
határozószó
- a hírek szerint, amint hírlik, azt mondják, azt hallani, azt csiripelik a verebek