bekebelez szinonimái

ige
  • annektál (szaknyelvi), csatol, kapcsol, magába olvaszt, asszimilál, elfoglal, meghódít, megszerez
  • elfogyaszt, megeszik, behabzsol, felfal, bezabál (durva), bekajál (szleng), beburkol (szleng), besimogat (tájnyelvi), betestesít (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akna1

főnév
  • vágat, üreg, katlan, gödör
  • tárna, aknafolyosó, járat, mina (régies), táró (szaknyelvi)
  • világítóakna

rászán

ige
  • ráfordít, rááldoz, áldoz, megspendíroz (bizalmas), bedob (bizalmas)
  • (rászánja magát): elhatározza magát, elszánja magát, eltökéli magát, ráadja a fejét (valamire), nekiáll, nekikezd
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bekebelez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bankbetét

főnév
  • takarékbetét

alkonyodik

ige
  • alkonyul, bealkonyul, esteledik, sötétedik, besötétül, homályosodik, szürkül, éjjeledik, estellik (régies), hankalodik (tájnyelvi), honkorodik (tájnyelvi) Sz: leszáll az alkony; leszáll az este; lemenőben a nap; lenyugszik a nap; a nap nyugovóra tér; vajasára ér a nap; leáldozik a nap ; leszentül a nap

akta

főnév
  • ügyirat, irat, ügydarab, okmány, okirat, följegyzés

beesett

melléknév
  • (arc): belapult, sovány, szikár, csontos, megviselt, nyúzott
  • (szem): karikás, mélyen ülő
  • (mell): lapos, horpadt

bezsebel

ige
  • megkaparint, ráteszi a kezét, megszerez, szert tesz, megkap, eloroz, hozzájut, bevételez, összekapar (bizalmas), profitál, sápol, hasznot húz
  • zsebre tesz, zsebre vág, zsebre dug

keresgél

ige
  • kutat, kutakodik, guberál (bizalmas), böngész, turkál, bogarász, motozgat, matat, búvárol, kajtárkodik, kotorász, bilingel (tájnyelvi), kajtat (tájnyelvi), kotoz (tájnyelvi)
  • nyomoz

bizton

határozószó
  • bizonyosan, biztosan, bátorságosan (régies)

büszke

melléknév
  • önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
  • (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
  • kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
  • (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
  • emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
  • nagyratörő, nagyralátó

elles

ige
  • beles, lenéz, lemásol
  • eltanul, kiles, kitalál, kifigyel (bizalmas)

dohányzik

ige
  • cigarettázik, cigizik (bizalmas), bagózik (bizalmas), füstöl (bizalmas), eregeti a füstöt, pöfékel, szív, szí (választékos), szipákol, spanglizik (szleng), staubol (szleng), bagarettázik (szleng), szivarozik, pipázik, pipál, kojtol (tájnyelvi) Sz: füstöl, mint a gyárkémény

békekötés

főnév
  • békeszerződés, békeegyezmény, békealku (régies)

baljós, baljóslatú

melléknév
  • balsejtelmű (választékos), vészjósló, komor, sötét, homályos, nyomasztó, aggasztó, nyugtalanító, fenyegető, riasztó, félelmetes, hátborzongató, kísérteties, ijesztő, ominózus, kárhozatos, szerencsétlen

bestia

főnév
  • fenevad, vadállat, állat, dúvad, szörnyeteg, barom, ragadozó
  • (jelzőként is): dög, szajha, perszóna (pejoratív), kurva (durva), boszorkány, boszorka, démon, vámpír, vamp (régies)

díjnyertes

melléknév
  • díjazott, jutalmazott, kitüntetett, -díjas

belemegy

ige
  • belelép, belegázol, beletapos, belép
  • (kés, tüske): beleszalad, belecsúszik, belevág (bizalmas)
  • (szembe): beleesik, belehull, belekerül
  • belefér, befér, beletér (tájnyelvi)
  • belekezd, belefog, beleugrik, belebocsátkozik, belemászik
  • beleegyezik, hozzájárul, rááll, kötélnek áll, beletörődik, belenyugszik, helybenhagy, elfogad, engedelmeskedik

állítólag

határozószó
  • a hírek szerint, amint hírlik, azt mondják, azt hallani, azt csiripelik a verebek

betevő

főnév
  • ennivaló, táplálék, eledel, falat

divergál

ige
  • széttart, szétágazik, széthajol, kettéválik
  • megoszlik, elkülönül, különbözik, eltér