elintéz szinonimái

ige
  • elvégez, teljesít, véghezvisz, megcsinál, megvalósít, realizál, effektuál (idegen), abszolvál (választékos)
  • lebonyolít, letárgyal, elrendez, nyélbe üt, eligazít, megold, kijár, kitalpal, kieszközöl, kiharcol, kibuliz (szleng), dűlőre juttat (bizalmas), tető alá hoz, elboronál, elsimít, elegyenget tisztáz, helyrehoz
  • (szleng): ellátja a baját, helybenhagy, elhúzza a nótáját
  • kinyiffant (szleng), kinyuvaszt (durva), kipurcant (szleng), eltesz láb alól, megöl, meggyilkol, kivégez, kinyír
  • félreállít, tönkretesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vízszínű

melléknév
  • színtelen, átlátszó
  • (szem): seszínű, savószínű (tájnyelvi), halvány, vizenyős

záros

melléknév
  • meghatározott, megszabott, kijelölt, körülhatárolt
  • (régies): zárható
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elintéz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elcsendesít

főnév
  • lecsendesít, lecsillapít, megnyugtat
  • megszüntet, elhallgattat, elnémít

csutka

főnév
  • csuma (tájnyelvi), csutak, kocsány, magtok, magház, torzsa, tus (tájnyelvi), tuskó (tájnyelvi), csuga (tájnyelvi), csupka (tájnyelvi)
  • csökevény, maradék, csonk
  • szivarvég, cigarettavég, csikk

csípős

melléknév
  • erős, maró, égető, borsos, eszős (tájnyelvi), szúrós, orrfacsaró (szag), pikáns (íz), karcos (bor), fanyar, fűszeres
  • (hideg, szél): metsző, átható, éles, fogas (tájnyelvi), körmös (tájnyelvi)
  • (régies): fanyarú, savanyú, fojtós (régies), ízetlen
  • csipkelődő, bosszantó, bántó, sértő, gúnyos, gunyoros, gúnyolódó, csúfondáros, csúfolódó, fullánkos, epés, rosszmájú, rosszindulatú, bisszig (bizalmas), pikírt (bizalmas), szúrós, harapós, szarkasztikus (választékos), szatirikus, metsző (gúny), maliciózus (idegen)

bőgős

főnév
  • nagybőgős, brúgós (tájnyelvi), barborás (régies), gordonos (régies)

elfogulatlan

melléknév
  • pártatlan, semleges, tárgyilagos, objektív, indifferens, tisztán látó, előítélet-mentes, igazságos, becsületes, korrekt (választékos), befolyásolhatatlan

elszenesedik

ige
  • elég, megég, porrá ég, megszenesedik

medve

főnév
  • mackó (bizalmas), feketevad (régies), toportyán (tájnyelvi), toportyánféreg (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): üllő
  • (tájnyelvi): pöröly (régies), bunkó, nagykalapács

belázasodik

ige
  • felmegy a láza, felszökik a láza, kigyullad (tájnyelvi)

beesett

melléknév
  • (arc): belapult, sovány, szikár, csontos, megviselt, nyúzott
  • (szem): karikás, mélyen ülő
  • (mell): lapos, horpadt

bepiszkol

ige
  • bepiszkít, beszennyez, összekoszol, bekoszol, összeken, bemocskol, besároz, összemaszatol, foltot ejt (valamin)
  • megrágalmaz, gyaláz, sárba tipor, hírbe hoz, rossz hírét költi, becsületébe gázol, megszentségtelenít, profanál, profanizál (választékos)

elválik

ige
  • szétválik, elkülönül, különválik, széthasad, kettéválik, szétválasztódik, (út) elágazik
  • eltávozik, elbúcsúzik, elköszön, elszakad, megválik
  • (házaspár): szétmegy, széjjelmegy, különmegy, felbontja a házasságot Sz: külön kenyérre megy; kétfelé hányják a sonkát; kettévágják a kenyeret
  • különbözik, elkülönül, elhatárolódik, kiválik
  • eldől, tisztázódik, kiderül, elhatározódik (régies)

étekfogó

főnév
  • (régies): étekhordó, felszolgáló
  • (régies): asztalnok

gyapjúszövet

főnév
  • gyapjúanyag, gyapjúkelme, kasmír

feszeng

ige
  • feszélyezi magát, zsenírozza magát (bizalmas), szorong, feszeleg (tájnyelvi), peckélődik (tájnyelvi), zsénben van (bizalmas), zavarban van, fészkelődik Sz: egyik lábáról a másikra áll; parázson áll

elit I.

melléknév
  • első osztályú, kiváló, exkluzív, válogatott
  • rangos, úri, arisztokratikus, kékvérű, előkelő

elbeszélő II.

főnév
  • mesemondó, mesélő, recitáló (régies), krónikás
  • narrátor

előnyverseny

főnév
  • hendikep (bizalmas)

fennsík

főnév
  • magasföld, plató (szaknyelvi), felföld, fenntérség (régies), hegylapály (régies), lapos (tájnyelvi)

ellenjegyez

ige
  • aláír, hitelesít, szignál (bizalmas), láttamoz, kontraszignál (régies)

defloráció

főnév
  • elvirágzás
  • megbecstelenítés, megszeplősítés

elránt

ige
  • elragad, elhúz, meghúz, elkap
  • (bizalmas): megbuktat, megvág (bizalmas)
  • (régies): elhúz, eljátszik

feslett

melléknév
  • szakadt, szakadozott, elnyűtt, foszlott, kopott, keshedt (tájnyelvi)
  • erkölcstelen, laza erkölcsű, züllött, romlott, ledér, céda, repedtsarkú (durva), ribancos (tájnyelvi), kesely lábú (tájnyelvi), szabados, léha, könnyűvérű, rosszféle (tájnyelvi), rosszfajta (tájnyelvi), jófajta (pejoratív), kicsapongó, frivol, szemérmetlen