eltáncol szinonimái

ige
  • eljár, elrop, ellejt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ringat

ige
  • dajkál, renget (választékos), hintál, csucsujgat (tájnyelvi), hajcál (tájnyelvi), beleget (régies)
  • altat
  • (derekat, csípőt): riszál, mórikál Sz: jár a fara, mint a csík, mint akit a bolha csíp; jár-kel a farával, mint a szitás malom
  • (ringatja magát vmiben): ringatódzik, kecsegteti magát, áltatja magát, illúziót táplál

krajcár

főnév
  • garas, fillér, peták, vas, grand (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltáncol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előadás

főnév
  • ismertetés, beszéd, felolvasás, expozé (szaknyelvi), kifejtés, fejtegetés, beszámoló, referátum (szaknyelvi), prelekció (régies), kommentár, előterjesztés
  • tanóra
  • rendezvény, műsor, hangverseny, bemutató

ebéd

főnév
  • délebéd (régies), diner (régies), löncs, délétel (régies), déllakás (régies), asztalvetés (tájnyelvi)

dologtalan

melléknév
  • munkanélküli, tétlen, léhűtő, semmirekellő, lebzselő, henye, here, naplopó, ingyenélő, rest, tunya, lomha, munkátlan, heverő, kenyérpusztító, kenyérevő (tájnyelvi), kéficér (tájnyelvi), lezsák (tájnyelvi), lajha (régies), renyhe, lustálkodó, munkakerülő, dologkerülő, amerikázó (régies), lógós, kapa-kasza kerülő (tájnyelvi), mihaszna, semmittevő

csapatosan

határozószó
  • csapatostul, csoportostul, csoportosan, seregesen, seregestül, tömegesen, együtt, együttesen, mindnyájan, mindannyian, falkástul (tájnyelvi)

elránt

ige
  • elragad, elhúz, meghúz, elkap
  • (bizalmas): megbuktat, megvág (bizalmas)
  • (régies): elhúz, eljátszik

esetlen

melléknév
  • idétlen, félszeg, nehézkes, bumfordi, suta, kétbalkezes, ügyetlen, sete-suta, trampli (durva), csámpás, buszma (tájnyelvi), balkezes, idomtalan, otromba, ormótlan

megnyom

ige
  • megtol, meglök, megtaszít
  • (bizalmas): rákapcsol, nekifekszik, nekigyürkőzik(bizalmas)(bizalmas)
  • ránehezedik, összenyom, rányom, megszorít
  • nyomatékol (szaknyelvi), hangsúlyoz

bitang I.

főnév
  • gazember, zsivány (régies), gonosztevő, szélhámos, csirkefogó, lator, gazfickó, himpellér, csaló, svindler (bizalmas)
  • jöttment, ágrólszakadt, hazátlan, földönfutó, sehonnai, csavargó
  • (tájnyelvi): fattyú

betevő

főnév
  • ennivaló, táplálék, eledel, falat

borít

ige
  • dönt, fordít
  • önt, zúdít
  • terít, ráborít
  • fed, burkol, takar, lep, ellep

éves

melléknév
  • esztendős, egyéves

felfog, fölfog

ige
  • felkap, felragad, felvesz, felnyalábol
  • megfog, felemel
  • véd, elszigetel, hárít, (ütést) kivéd, feltartóztat
  • (vizet): gyűjt, vesz, elnyel
  • megért, érzékel, észlel, érez, ésszel felér, belát, felismer, kapcsol, beugrik (bizalmas), meghall, appercipiál (idegen), recipiál (idegen), kapiál (régies), recipiskál (régies), agnoszkál (idegen), elmél (régies), elért (régies), általért (tájnyelvi), felfogalmaz (tájnyelvi), felgondol (tájnyelvi), intefintél (tájnyelvi), kapiskál (bizalmas), eljut az agyáig (szleng) Sz: világosság gyúl az agyában; fény gyúl a fejében; leesik a tantusz (szleng); leesik a húszfilléres (szleng); veszi a lapot (bizalmas)

hangoskodik

ige
  • nagyhangúskodik, kiabál, ordítozik, lármázik, ricsajoz, zajong, zajt csap, hőbörög, handabandázik, kurjong (tájnyelvi), pofázik (durva)
  • nacsorál (tájnyelvi), csicsereg (tájnyelvi)
  • méltatlankodik, lázít

fül

főnév
  • hallóérzék, hallószerv, hallműszer (régies), hallóka (régies, bizalmas), halló (bizalmas, tájnyelvi), legyező (szleng), lapát (szleng), vitorla (szleng)
  • hallás
  • fogó, fogantyú, fogató (régies)
  • nyél, markolat
  • akasztó
  • (szleng): besúgó, júdás, spicli, kagyló (szleng)

eltávolodik

ige
  • elkerül (valakibe), elkanyarodik, elfordul, eltér, tovaszáll
  • elidegenedik, elhidegül, elszakad, elpártol

elnevez

ige
  • elkeresztel, megnevez, denominál (szaknyelvi)

érdem

főnév
  • becs, érték, meritum (régies), virtus, erény, kiválóság, kitűnőség, jelentőség
  • lényeg, veleje

frocliz

ige
  • bosszant, piszkál, ugrat, húz (bizalmas), heccel, cukkol, cikiz (szleng), zrikál (szleng), szekál (bizalmas), szekíroz

elveszteget

ige
  • elkölt, elfecsérel, elpocsékol, eltékozol, elpazarol, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elherdál, elsinkófál (tájnyelvi), nyakára hág, elver, elszór, szétszór, elpotyáz (bizalmas), kiszór az ablakon, kidobál az ablakon, kihány az ablakon, eldividál (tájnyelvi), elpucol (szleng), elpenget (szleng), kidob, eldobál
  • elkótyavetyél, elforgácsol
  • (időt): elfecsérel, elvacakol, eltölt, elkukoricáz (tájnyelvi), elszöszmög (tájnyelvi), elszöszöréz (tájnyelvi), eltotojáz, eltétováz (tájnyelvi), elmúlat (régies)

egybeforr

ige
  • összeforr, egybeolvad, egybeforrad, eggyé forr, összenő, egyesül, összekapcsolódik, összecsatolódik, összeillesztődik, vegyül, elegyedik, keveredik, fuzionál, szövetkezik

erőszakos

melléknév
  • kíméletlen, brutális, belemenős, agresszív, goromba, drasztikus, hatalmaskodó, basáskodó, rámenős, tolakodó, rabiátus, követelődző, erővelesett (tájnyelvi), parancsuralmi, önkényuralmi, zsarnoki, despotikus, diktatórikus
  • (régies): rohanó, sebes

fuzionál

ige
  • társul, egyesül, összeolvad, összekapcsolódik, összeforr