elemózsia szinonimái

főnév
  • útravaló, úti élelem, ennivaló, élelem, táplálék, étel, eleség, eledel, harapnivaló, kaja (bizalmas), koszt (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zord

melléknév
  • szigorú, rideg, mogorva, hűvös, morc, komor, zordon (választékos), marcona
  • barátságtalan, sivár, kopár, kietlen, puszta, lakatlan, vad
  • hideg, kegyetlen, kemény, zimankós, fagyos, metsző, éles, mostoha, vad, farkasordító, kutyagombolyító (tájnyelvi), viharos
  • kedvezőtlen, nyomasztó, gyászos, sötét, fekete, szomorú, örömtelen, kedvetlen
  • kérlelhetetlen, könyörtelen, kegyetlen, kőszívű

szakértelem

főnév
  • hozzáértés, jártasság, kompetencia (szaknyelvi), szaktudás, tudás, szakismeret, szakképzettség, képzettség, szakmai ismeret, szakavatottság, mesterségbeli tudás, felkészültség
  • illetékesség, szaktekintély
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elemózsia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egykori

melléknév
  • volt, elmúlt, hajdani, valamikori, régi, régebbi, régmúlt, ezelőtti (régies), előbbi, előbbeni (régies), ex- (idegen)

csíp

ige
  • csippent, fog, csikkent (tájnyelvi), csubbant (tájnyelvi)
  • szúr, bök, döf
  • mar, éget, (szél) metsz
  • (fülön, galléron): kap, ér, fog, ragad
  • (szleng): kedvel, szeret, bír (bizalmas), komál (szleng), kamel (szleng)

csatornatöltelék

főnév
  • csavargó, csőlakó, csöves (szleng), csövező, csövi (szleng), hobó (szleng)

bogarászik

ige
  • keresgél, kutat, kutatgat, böngész
  • piszmog, pepecsel

elbeszélő II.

főnév
  • mesemondó, mesélő, recitáló (régies), krónikás
  • narrátor

előképző

főnév
  • előkészítő, alapozó

málé1

főnév
  • (tájnyelvi): kukorica, tengeri (tájnyelvi), törökbúza (tájnyelvi)
  • kukoricalepény, prósza (tájnyelvi)
  • puliszka (tájnyelvi)
  • kukoricaliszt, máléliszt

beborul

ige
  • elborul, befelhősödik, elfelhősödik, elfelhősül, elsötétedik, elsötétül, elhomályosodik (tájnyelvi), bedugul (tájnyelvi), fellegesül (tájnyelvi), besimul (tájnyelvi), elszontyolodik (tájnyelvi) Sz: lóg az eső lába
  • bedől, beledől, befordul, belefordul, beleborul

baljós, baljóslatú

melléknév
  • balsejtelmű (választékos), vészjósló, komor, sötét, homályos, nyomasztó, aggasztó, nyugtalanító, fenyegető, riasztó, félelmetes, hátborzongató, kísérteties, ijesztő, ominózus, kárhozatos, szerencsétlen

belebolondul

ige
  • megőrül, beleőrül, belezavarodik, megzavarodik, eszét veszti, beleháborodik, belepistul (bizalmas), belekábul, belehülyül, belebőszül (tájnyelvi)
  • beleszeret, belehabarodik, lángra lobban (valaki iránt), beleesik, belezúg, odavan (valakiért), belegabalyodik, belebojtorodik (tájnyelvi), belebomlik (tájnyelvi)

elragadtat

ige
  • (elragadtatja magát): elveti a sulykot
  • gyönyörködtet, magával ragad, elbűvöl, megragad, megbabonáz, elvarázsol, megigéz, lebilincsel, lenyűgöz, elkápráztat, meghódít, megnyer, elszédít (bizalmas), rabul ejt, foglyul ejt, leigáz, hatalmába kerít

erika

főnév
  • csarab, hangafa, hanga

gond

főnév
  • aggodalom, aggály, töprengés, tépődés, vesződség, fejfájás, baj, probléma, nehézség, kényelmetlenség, bökkenő, kellemetlenség, bosszúság, alkalmatlanság, bonyodalom, galiba, nyűg, aggság (tájnyelvi), aj-baj (tájnyelvi), gubanc (szleng), gáz (szleng)
  • nélkülözés, hiány
  • szorgalmatosság (régies), gondosság, alaposság, körültekintés, figyelem, odaadás
  • gondoskodás, törődés

feltárás, föltárás

főnév
  • leleplezés, felfedés, felderítés, kitakarás
  • feltáró munka, ásatás

eleped

ige
  • belepusztul, emészti magát, elsenyved, elsorvad, elfogy (régies), megaszik (régies), meghal
  • vágyakozik, sóvárog

egyetértés

főnév
  • helyeslés, jóváhagyás, beleegyezés, hozzájárulás
  • megállapodás, megegyezés, egyezség, konszenzus (idegen)
  • békesség, összhang, harmónia, összetartás, megbékélés, egyetértőség (tájnyelvi), egyértés (tájnyelvi), konkordancia (régies), egyesség (tájnyelvi)

ellenőriz

ige
  • kontrollál, felülvizsgál, felülbírál, egybevet, szondáz, szemügyre vesz, felügyel, felvigyáz, meóz, rovancsol (szaknyelvi), igazoltat, tesztel, kipróbál, cenzúráz (szaknyelvi)
  • átnéz, tanulmányoz, revideál, inspiciál (régies), utánanéz
  • lenyomoz, lekáderez, utánanéz, priorál (szaknyelvi)

félreérthetetlen

melléknév
  • egyértelmű, világos, nyilvánvaló, érthető, magától értetődő, szemmel látható, kétségtelen, kétségbevonhatatlan, megkérdőjelezhetetlen, félremagyarázhatatlan, vitathatatlan, bizonyos, leplezetlen, kézenfekvő, szembeszökő, szembetűnő, határozott, csalhatatlan, tevőleges (régies), igenleges (régies), kategorikus, szabatos, pontos, egyenes, evidens

élgárda

főnév
  • élcsapat, elit, színe-java, avantgárd (régies)

csomóz

ige
  • kötöz, köt, bogoz, hurkol, csombókol (tájnyelvi)
  • csomóba köt, kötegel, kepéz (tájnyelvi), kalangyál (tájnyelvi)

elnevez

ige
  • elkeresztel, megnevez, denominál (szaknyelvi)

felszívódik, fölszív

ige
  • behatol, beivódik, beszűrődik, beolvad, bejut
  • szétterjed
  • eltűnik, elpárolog, elillan, meglép (bizalmas), olajra lép (szleng), meglóg (bizalmas), elpucol (szleng), kámfort játszik (szleng), odábbáll, lelép, elkotródik, lelécel (szleng), megpattan (szleng), dobbant (szleng), elhúzza a belét (szleng), elhúzza a csíkot (szleng)