elszállítás szinonimái

főnév
  • elvitel, elfuvarozás, elhordás, továbbítás, eltakarítás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

otromba

melléknév
  • idomtalan, aránytalan, tenyeres-talpas, esetlen, trampli (durva), dimatlan (tájnyelvi), döher (tájnyelvi), plump (szleng), alaktalan, ormótlan, formátlan, vaskos, félszeg, suta
  • műveletlen, faragatlan, bárdolatlan, neveletlen, rusztikus, mucsai (durva), parlagi, primitív, triviális (régies), duddó (tájnyelvi), parasztos, mokány (régies), csiszolatlan, goromba, közönséges, modortalan, pallérozatlan, nyers
  • durva, csúnya, idétlen, zaftos, borsos, sületlen, útszéli, alpári, obszcén, alantas, mocskos, trágár, vulgáris

szállítmányozó

főnév
  • szállító, fuvarozó, fuvaros, speditőr (szaknyelvi), transzportőr (bizalmas)
  • üzletközvetítő, szállítási vállalkozó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elszállítás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elnémul

ige
  • elhallgat, elszótlanodik, elcsendesedik, befogja a száját (bizalmas), torkán akad a szó, megkukul (bizalmas), megszűnik (szleng) Sz: takarékra teszi magát (szleng), hallgat, mint a csuka

dupla I.

melléknév
  • kétszeres, kettős, páros, megkettőzött, iker, megduplázott, kétannyi, kétszer annyi, duplikált (idegen)
  • (virág): teljes, telt szirmú

divat

főnév
  • módi (régies), szokás, kortünet, gyakorlat
  • (régies): becs, érdem

csákó

főnév
  • föveg (régies), csákós (régies), kalpag (régies)
  • papírcsákó

előváros

főnév
  • peremváros, peremkerület, külváros, alvóváros, bolygóváros, kertváros, hóstát (régies)

érvényesít

ige
  • jogosít (szaknyelvi), hatályba léptet, foganatosít, ratifikál (szaknyelvi), jóváhagy, megpecsétel
  • érvényre juttat, érvényt szerez (valaminek), keresztülvisz, megvalósít, végrehajt

megment

ige
  • biztonságba helyez, talpra állít, megszabadít, kiszabadít, kiragad, visszahoz
  • megóv, megoltalmaz, megvéd, megkímél

bikfic

főnév
  • (bizalmas): kölyök, fickó
  • (tájnyelvi): ostoba, oktondi, szamár (bizalmas)

beszorul

ige
  • beragad, akad, megakad, bedugul, betömődik, beékelődik, bereked (tájnyelvi)
  • meghúzza magát (valahol)
  • (sportban): behúzódik, védekezik

boltos2

főnév
  • elárusító, eladó, árus, kereskedő, kiskereskedő, kalmár (régies), üzér (régies), szatócs (régies), szerárus (régies), görög (régies), zsidó (régies)

esztéta

főnév
  • esztétikus
  • (régies): széplélek

felelőtlen

melléknév
  • lelkiismeretlen, gátlástalan, gondatlan, állhatatlan, könnyelmű, léha, megbízhatatlan, hanyag, nemtörődöm
  • komolytalan, üresfejű, szeleburdi, féleszű (tájnyelvi), hebehurgya

hamarosan

határozószó
  • nemsokára, egykettőre, hamar, csakhamar, mihamarabb, mindjárt, azonnal, rövidesen, előbb-utóbb, kisvártatva, hamarocskán (tájnyelvi), közelesen (tájnyelvi), hamarost (tájnyelvi)

futam

főnév
  • (régies): futás, szaladás, roham, iram
  • nekifutás, szökellés
  • versenyrész
  • versenyszám, verseny, (lovaknál) derbi
  • (szaknyelvi): tiráda, passzázs

elszédül

ige
  • elbódul, elkábul, elájul, megtántorodik, lerogy, elkókad (tájnyelvi), forog vele a világ, elsötétedik előtte a világ
  • elámul, elcsodálkozik, becsavarodik (bizalmas)

elmegyógyász

főnév
  • elmeorvos, ideggyógyász, pszichiáter

építész

főnév
  • építőmester, építésvezető
  • építészmérnök, architektus (idegen), építőmérnök, építőművész, műépítész

förgeteg

főnév
  • vihar, zivatar, szélvész, égiháború, forgószél, ciklon, tornádó, hurrikán, tájfun, zegernye (tájnyelvi)

eluralkodik

ige
  • úrrá lesz, elhatalmasodik, elterjed, túlsúlyba kerül, erőt vesz

edzőpálya

főnév
  • gyakorlópálya, sportpálya

érik

ige
  • érlelődik, érdik (tájnyelvi), (paprika) pirosodik, (búza) szőkül
  • kifejlik, fejlődik, serdül, férfiasodik, nőiesedik
  • (bizalmas): érettségizik, maturál (régies)

furcsa

melléknév
  • különös, különleges, szokatlan, sajátságos, meglepő, meghökkentő, valószínűtlen, fura, furi (bizalmas), faramuci (bizalmas), bizarr, groteszk, csodás (tájnyelvi), ciha, kacifántos
  • rendhagyó, szabályellenes, visszás, fonák, paradox (idegen)
  • muris (bizalmas), mulatságos, tréfás, vicces, bolondos, bohókás, hóbortos, különc, különcködő, originális, extra (szleng)