elhivatottság szinonimái

főnév
  • hivatás, hivatottság, hivatástudat, küldetés, rendeltetés, misszió

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tanulóifjúság

főnév
  • diákság, hallgatóság

kígyózik

ige
  • kanyarog, kanyarodik, tekereg, tekergőzik, csavarodik, kunkorodik, kacskaringózik, gyűrűzik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhivatottság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elborít

ige
  • beborít, belep, ellep, befed, eláraszt, elönt
  • elfed, betakar, eltakar
  • (érzés): eltölt, betölt, eláraszt, hatalmába kerít, elhatalmasodik

csukamájolaj

főnév
  • halolaj

csínján

határozószó
  • vigyázva, kíméletesen, óvatosan, elővigyázatosan, körültekintően, körültekintéssel, szőrmentében (bizalmas), szőrmentén (bizalmas)
  • mértéktartóan, mértékletesen, módjával

bosszús

melléknév
  • ingerült, haragos, dühös, bosszankodó, zsémbes, neheztelő, epés, pipa (szleng), indulatos, zabos (bizalmas), ideges, felindult, zaklatott, mogorva, mérges

élez

ige
  • élesít, fen, köszörül
  • szít, éleszt, gerjeszt, fokoz

elszakad

ige
  • kettészakad, szétszakad, kettéválik, szétválik, szétmegy, szétpattan, széthasad, kettéhasad, leválik, elhasad, elfeslik, elfoszlik, elrongyolódik, elcandalodik (tájnyelvi), elszablik (tájnyelvi), elpercen (tájnyelvi)
  • (kapcsolat) megszakad
  • (valakitől): megelőz, elhagy, elválik, lemarad, elmarad, eltávozik, elszármazik, elmegy, különválik, elbúcsúzik

mázol

ige
  • fest, beken, bevon (valamivel), pamacsol (bizalmas), ken-fen, kiszínez, pingál, maszatol, ecsetel, pacsmagol, kencefencél (tájnyelvi)
  • (bizalmas): odacsap, odavág

békesség

főnév
  • béke, nyugalom, csend, csöndesség, egyetértés, összhang, harmónia, kiegyensúlyozottság

becstelenség

főnév
  • aljasság, alávalóság, gyalázat, romlottság, züllöttség, galádság, gazság, hitványság, erkölcstelenség, tisztességtelenség, inkorrektség, jellemtelenség, korruptság, becsületlenség (tájnyelvi)

benyíló

főnév
  • oldalszoba, mellékszoba, különszoba, alkóv, hálófülke, beugró, kabinet (régies), szeparé (régies)

elugrik

ige
  • elpattan, elrugaszkodik, elszökik (tájnyelvi)
  • elszalad, átruccan, átrándul

eszményi

melléknév
  • ideális, tökéletes, mintaszerű, fenséges, ábrándszerű, gyönyörű, magasztos, páratlan, példás, hasonlíthatatlan, utolérhetetlen, optimális
  • plátói, elérhetetlen, légies, éteri

gyalogos I.

melléknév
  • gyalogsági

fertilizál

ige
  • megtermékenyít
  • megművel, termékennyé tesz

elhurcol

ige
  • elvisz, elhord, elcipel, elrabol, eloroz, elragad, elvonszol
  • rabszíjra fűz, deportál, internál

elapad

ige
  • kiapad, kimerül, kiaszik, csökken, elfogy

előkerít

ige
  • elővesz, előhoz, előkeres, előkapar, előkotor, előszed, megkeres, felkutat, előráncigál (bizalmas), előteremt, megszerez, megtalál, szert tesz, megkerít, felhajt (bizalmas)

felzavar, fölzavar

ige
  • felkavar, felkever, felkorbácsol
  • felkelt, felébreszt, felriaszt, felver, felráz, kiugraszt az ágyból

elkülönít

ige
  • elválaszt, különválaszt, elhatárol, elszigetel, elrekeszt, izolál (választékos), differenciál, elzár, szeparál (választékos), szétválogat, osztályoz, csoportosít, szétválaszt, szelektál, szortíroz (bizalmas), kategorizál

darál

ige
  • őröl, aprít, összezúz, tör (régies), zúz
  • hadar, hadrikál (tájnyelvi)

elpárolog

ige
  • elszáll, elillan, felszárad, elfő, elgőzölög, elforr
  • (érzés): elmúlik, elrepül, elenyészik, szertefoszlik, elröppen, lecsillapodik, lelohad
  • (bizalmas): eltávozik, elillan, megszökik, eloson, meglép (bizalmas), lelép, faképnél hagy, megugrik (bizalmas), odébbáll, kámforrá válik, elugrik (bizalmas), eltűnik, elfüstölög (bizalmas), meglóg (bizalmas), kámfort játszik (szleng), elsomfordál, eloldalog, elsompolyog, kereket old, olajra lép (szleng), elszelel, elhúzza a csíkot (szleng), lelécel (szleng) Sz: a távozás hímes mezejére lép

ferdít

ige
  • torzít, hamisít, elferdít, félremagyaráz