előkerít szinonimái

ige
  • elővesz, előhoz, előkeres, előkapar, előkotor, előszed, megkeres, felkutat, előráncigál (bizalmas), előteremt, megszerez, megtalál, szert tesz, megkerít, felhajt (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

likőr

főnév
  • kontyalávaló (tréfás), édespálinka (tájnyelvi)

kapitális I.

főnév
  • oszlopfő
  • nagybetű
  • (régies): tőke
  • (könyvön): szegőszalag, oromszegő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előkerít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eljut

ige
  • elér (valakibe), elérkezik, odaérkezik, odaér, elkerül, elvetődik (valakibe), kilyukad (valakibe)
  • (hang): odatalál (régies), célba ér
  • elhallatszik, elhallik, elhat

dívány

főnév
  • pamlag, kanapé, rekamié, heverő, kerevet, sezlon, ágy, hencser (tájnyelvi), szófa (régies)

délsarki

melléknév
  • déli-sarkvidéki, déli-sarki, antarktikus

centrifuga

főnév
  • facsarógép
  • pörgettyű, pörgetőgép

elmezavar

főnév
  • tudatzavar, elmebaj, elmebetegség, téboly, tébolyodottság, őrültség, őrület, beszámíthatatlanság, agybaj (bizalmas), delírium (szaknyelvi), dementia (szaknyelvi)

epeszt

ige
  • gyötör, emészt, kínoz, búsít, szomorít
  • (régies): fogyaszt, fonnyaszt

meghallgat

ige
  • végighallgat, figyel, odafigyel (valamire, valakire), megfigyel
  • hallgatózik, elhallgat (tájnyelvi), felhallgat (tájnyelvi), körülhallgat (tájnyelvi), fülel (tájnyelvi)
  • figyelembe vesz, elhisz, hitelt ad (valaminek), helyt ad (valaminek)
  • hozzájárul, elfogad, belemegy (valamibe) (bizalmas), beleegyezését adja

beszámoló

főnév
  • jelentés, tájékoztatás, tudósítás, riport, hír, közlemény, krónika, referátum (szaknyelvi), ismertetés, előadás, recenzió (szaknyelvi), összefoglalás, expozé (szaknyelvi), számadás, előadmány (régies)

bélyegez

ige
  • pecsétel, stempliz (bizalmas), megjelöl, billogoz (szaknyelvi), bélyeget süt (valamire)
  • frankíroz (régies), felbélyegez
  • blokkol (szaknyelvi)
  • (valakit valamilyennek): minősít, értékel, megbélyegez, stigmatizál

birka

főnév
  • juh, házijuh, ürü (herélt), bárány, bari (bizalmas), berbécs (tájnyelvi), bürge (tájnyelvi), toklyó (tájnyelvi), canga (tájnyelvi)
  • birkahús
  • (személy): türelmes, ostoba, bárgyú Sz: fát lehet vágni a hátán

erkölcstelen

melléknév
  • tisztességtelen, etikátlan, becstelen, aljas, alávaló, hitvány, megvesztegethető, lefizethető, megvásárolható, korrupt, korrumpált (pejoratív), jellemtelen, immorális, amorális, azsagos (tájnyelvi)
  • feslett, ledér, léha, könnyűvérű, kicsapongó, laza erkölcsű, tisztátalan, szemérmetlen, szégyentelen, parázna, frivol, romlott, züllött, kesely lábú (nő) (tájnyelvi)
  • szabados, erkölcsromboló, erkölcsrontó, szeméremsértő

fegyelmi

főnév
  • büntetés, szankció, számonkérés, sedes (régies)

hajadonfőtt

határozószó
  • fedetlen fővel, kalaplevéve, fedetlenül, mezítfej (tájnyelvi)

formál

ige
  • létrehoz, alkot, formába önt, mintáz, megjelenít
  • metsz (valamibe), farag, ábrázol (régies)
  • alakít, változtat, idomít, nevel

élőlény

főnév
  • teremtmény, ember, állat, növény, kreatúra (pejoratív), lény, pára

elhunyt

főnév, melléknév
  • meghalt, halott, megboldogult (választékos), néhai (választékos), megdicsőült, elhalálozott, kiszenvedett, kimúlt

elváltoztat

ige
  • megváltoztat, átváltoztat, átalakít, deformál

fojtogat

ige
  • szorongat, szorít, fullaszt, fojt, torkon ragad, megtorkol (tájnyelvi)
  • nyugtalanít, aggaszt, gyötör

elpusztul

ige
  • meghal, életét veszti, megeszi a fene (bizalmas), felfordul (durva), kimúlik, odavész, elviszi az ördög (bizalmas), elhal, kihal, elveszik, elhull, beledöglik (durva), belegebed (bizalmas), kiszusszantja magát (tájnyelvi), elvesződik (tájnyelvi)
  • tönkremegy, megsemmisül, elenyészik (választékos) Sz: cigánykézre kerül; ebek harmincadjára jut; farkasfogra kel; írmagja se marad; kimegy hegyesre; szűzre megy (valami)
  • eltakarodik, elkotródik, elhányódik, elhordja magát, elpucol (bizalmas)

döcög

ige
  • rázkódik, zötyög, zötykölődik, bumlizik (bizalmas), zökög (tájnyelvi), diceg (tájnyelvi), döcölődik (tájnyelvi)
  • rázódik (tájnyelvi), hányódik (tájnyelvi)
  • kacsázik, cammog
  • (ritmus): akadozik, sántít, biceg, botladozik

emellett

határozószó
  • ezenkívül, ezenfelül, továbbá

forgácsfánk

főnév
  • csöröge, csörögefánk, herőce (tájnyelvi), cserefánk (tájnyelvi), csörge (tájnyelvi), laskafánkó (tájnyelvi)