mázol szinonimái

ige
  • fest, beken, bevon (valamivel), pamacsol (bizalmas), ken-fen, kiszínez, pingál, maszatol, ecsetel, pacsmagol, kencefencél (tájnyelvi)
  • (bizalmas): odacsap, odavág

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rádióadás

főnév
  • közvetítés, rádióközvetítés, adás, sugárzás, hírközlés

utánamegy

ige
  • követ, nyomába szegődik
  • ellenőriz, megnéz, utánanéz, tájékozódik, átnéz, utánajár, kinyomoz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mázol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

magabiztosság

főnév
  • önbizalom, öntudatosság, hidegvér, magabízás (választékos)

külön II.

határozószó
  • szétválasztva, más-más helyen, más-más helyre, ketté, elkülönítve, külön-külön, egyenként, megkülönböztetve, megkülönböztetett módon
  • egymagában, magában, egyedül
  • kiemelve, hangsúlyozottan, nyomatékosan
  • csupán, csak

központ

főnév
  • belváros, city (idegen), fellegvár
  • székhely, székház
  • centrum, középpont, mag
  • góc, gyújtópont, tűzfészek

kitöm

ige
  • teletöm, teletölt, megtölt, telerak, telezsúfol, telegyűr, kipárnáz, kivattáz, kibélel, kipőcköl (tájnyelvi)
  • (állatot): kikészít, előkészít, preparál
  • (tájnyelvi): jóllakik, beeszik, teleeszi magát

marhasült

főnév
  • bifsztek (idegen), rosztbif (idegen)

megmarad

ige
  • gyökeret ver, letelepedik
  • vesztegel, megragad, időz
  • kitart, állhatatos marad, ragaszkodik
  • túlél, életben marad, kihever, meggyógyul
  • hátramarad, kimarad, fennmarad, visszamarad, megőrződik, hagyományozódik
  • a nyakán marad, rajta marad (valakin)

vér

főnév
  • élet, tetterő, életerő, mozgékonyság, bátorság
  • vérmérséklet, lelki alkat, véralkat
  • érzékiség, szenvedély
  • nemzetség, család, vérség (régies), származás, eredet, kötelék, beütés, fajta, nem, testvér, ős
  • vérözön, vértenger, vérfolyam, vérpatak
  • véráldozat (választékos)

keresztfa

főnév
  • keresztgerenda, kapocsfa, létrafok, csatlófa
  • kereszt, krucifix (idegen), crux (idegen), feszület
  • sírkereszt, sírfa, fejfa
  • kolonc, kölönc (tájnyelvi), teher

kelmefestő

főnév
  • ruhafestő

gyalogátkelőhely

főnév
  • zebra, zebrasáv (szaknyelvi)

kiárusít

ige
  • végeladást rendez, likvidál

megráz

ige
  • megingat, felráz, összeráz, megrenget, megcibál, meglingáz (tájnyelvi), meglógáz, megrázint, megrángat
  • (áram): megüt, megcsap
  • megrendít, megrázkódtat, felzaklat, feldúl, felizgat, lesújt, lever, megdöbbent, meglep, megindít

mert

kötőszó
  • merthogy, minthogy, mivel, mivelhogy, miután, hiszen, ugyanis

bonbon

főnév
  • cukorka, csokoládé, édesség, praliné, nyalánkság, csemege, desszert, bombó (tájnyelvi), bombóc (tájnyelvi), bombonné (tájnyelvi)

palléroz

ige
  • finomít, csiszol, művel, kiművel, kicsiszol, nevel, fejleszt, alakít, formál, nemesít

nyers

melléknév
  • főtlen, fővetlen, sületlen, forralatlan
  • friss, zöld (gyümölcs, zöldség)
  • kikészítetlen, megmunkálatlan, cserzetlen, finomítatlan, csiszolatlan, beavatatlan, feldolgozatlan
  • natúr, érdes
  • vakolatlan
  • kezdetleges, kidolgozatlan, vázlatos, hevenyészett, odavetett, első, elnagyolt
  • udvariatlan, faragatlan, bárdolatlan, neveletlen, modortalan, műveletlen, goromba, otromba, durva, kíméletlen, kemény, vad, rideg, kegyetlen, érzéketlen

mechanizál

ige
  • gépesít, automatizál, motorizál, villamosít
  • elgépiesít, gépiessé tesz

lustaság

főnév
  • restség, tunyaság (választékos), renyheség, henyélés, lomhaság, semmittevés, piszmaság (tájnyelvi)
  • lustálkodás
  • álomszuszék, hétalvó, világ lustája

meghallgat

ige
  • végighallgat, figyel, odafigyel (valamire, valakire), megfigyel
  • hallgatózik, elhallgat (tájnyelvi), felhallgat (tájnyelvi), körülhallgat (tájnyelvi), fülel (tájnyelvi)
  • figyelembe vesz, elhisz, hitelt ad (valaminek), helyt ad (valaminek)
  • hozzájárul, elfogad, belemegy (valamibe) (bizalmas), beleegyezését adja

növényzet

főnév
  • növényvilág, növénytakaró, flóra (szaknyelvi), vegetáció (szaknyelvi)

megbolondul

ige
  • megőrül, megzavarodik, megháborodik, becsavarodik (bizalmas), bedilizik (bizalmas), meghabarodik (tájnyelvi), megbomlik (választékos), meghibban, meggárgyul (tájnyelvi), megcsábul (tájnyelvi), megbódul (tájnyelvi), meghőbörödik (tájnyelvi), begolyózik (szleng), megbuggyan (szleng), bezsong (szleng), bepörög (szleng) Sz: belénmagot eszik; bomlik a sütnivalója; búcsút vesz az eszétől; elborul az elméje; elmegy az esze; elmennek neki hazulról; kificamodik az esze; lábaszárába szalad az esze; kifut az esze velőstül; megbomlik a kereke; megbomlik az esze; megbomlik az agya; megkapja a dilihoppot; megzavarodott, mint a macska a fiadzás után; moly ette meg a régi eszét; nadragulyát evett

lajstromoz

ige
  • felír, feljegyez, nyilvántart, regisztrál, katalogizál
  • összeszámlál, leltároz

megkapó

melléknév
  • megindító, megható, hatásos, tetszetős, elragadó, figyelemkeltő, érdekfeszítő, érdekes, izgalmas, lenyűgöző, megragadó, megrázó, szívbe markoló (választékos), lebilincselő, magával ragadó

nyelvjárás

főnév
  • tájnyelv, tájszólás, dialektus
  • nyelvhasználat, beszédmodor