csínján szinonimái

határozószó
  • vigyázva, kíméletesen, óvatosan, elővigyázatosan, körültekintően, körültekintéssel, szőrmentében (bizalmas), szőrmentén (bizalmas)
  • mértéktartóan, mértékletesen, módjával

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiáltás

főnév
  • kurjantás, kurítás (tájnyelvi), rikoltás, sivítás, visítás, sikítás, sikoly, rivallás, dörgés, ordítás, üvöltés, harsogás, bömbölés, bőgés

oszlop

főnév
  • pillér, tartóoszlop, állvány, pilon (idegen), támaszték, kariatida (szaknyelvi), atlasz (szaknyelvi), obeliszk, bálvány (régies)
  • pózna, rúd, cövek, karó, cölöp
  • támasz, gyám, dúc
  • hasáb, kolumna (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csínján szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csahol

ige
  • ugat, szűköl, vonít, kaffog, kaffant, vakkant, acsarog (tájnyelvi), acsarkodik, bankol (tájnyelvi), csaffog (tájnyelvi), csahít (tájnyelvi), csahog (tájnyelvi), csihog (tájnyelvi), csahorász (tájnyelvi), herreg (tájnyelvi), kerreg (tájnyelvi), vonítoz (tájnyelvi)
  • kiabál, lármázik, acsarkodik, acsarog (tájnyelvi), pofázik (durva)

betonfedezék

főnév
  • bunker, óvóhely, fedezék, erőd

beolvaszt

ige
  • egyesít, egységesít, hasonít, integrál, asszimilál, felszív, magába szív
  • összevon, bekebelez

átnyújt

ige
  • átad, odaad, odanyújt, rendelkezésre bocsát, átruház, ráruház, prezentál, átméltat (tájnyelvi)

cseng, csöng

ige
  • csilingel, szól, hangzik, visszhangzik, peng, zeng, bong (választékos), berreg, csörög, csendül, zendül, cseneg (tájnyelvi), cseng-beng (tájnyelvi), csinglingiz (tájnyelvi), cafog (tájnyelvi)

disszidens

főnév
  • disszidált, emigráns (idegen), külföldre szakadt hazánkfia, idegenbe szakadt hazánkfia
  • szakadár
  • menekült

központ

főnév
  • belváros, city (idegen), fellegvár
  • székhely, székház
  • centrum, középpont, mag
  • góc, gyújtópont, tűzfészek

alábukik

ige
  • lebukik, alámerül, lemerül, lesüllyed
  • leesik, lezuhan
  • (nap): lemegy, lebukik, lenyugszik, leszáll, lehanyatlik, aláhanyatlik

agyagipar

főnév
  • fazekasság, fazekasipar, agyagművesség, keramika, kerámiaipar

államvizsga

főnév
  • záróvizsga, végszigorlat

dörgő

melléknév
  • harsogó, öblös, telt, harsány, mennydörgő, eget verő, falrengető, viharos, tomboló, fülsiketítő, fülhasogató, dörgedelmes, bömbölő, sztentori (hang) (régies)

elborít

ige
  • beborít, belep, ellep, befed, eláraszt, elönt
  • elfed, betakar, eltakar
  • (érzés): eltölt, betölt, eláraszt, hatalmába kerít, elhatalmasodik

fellendülés, föllend

főnév
  • fejlődés, előretörés, javulás, lendület, felvirágzás, virulás, felemelkedés, haladás, előrejutás, növekedés, bővelkedés, konjunktúra (szaknyelvi), prosperitás (szaknyelvi)

én I.

névmás
  • magam, saját magam, enmagam, jómagam, csekélységem, szerénységem

csípés

főnév
  • szúrás, bökés, marás
  • bántás, gúny, gúnyolódás, sértés, fricska

colstok

főnév
  • mérővessző, mérőpálca

délsarki

melléknév
  • déli-sarkvidéki, déli-sarki, antarktikus

elvitathatatlan

melléknév
  • kétségbevonhatatlan, kétségtelen, indokolt, tagadhatatlan, cáfolhatatlan, megcáfolhatatlan, vitán felül álló, vitathatatlan, nyilvánvaló, apodiktikus (szaknyelvi), bizonyos, biztos

csór

ige
  • (bizalmas): csen, lop, eltulajdonít, elemel, elvesz, lenyúl (szleng)

bibircsók

főnév
  • szemölcs, lencse, kinövés, dudor, bigyó (bizalmas), bibircs (tájnyelvi), bibircsó (tájnyelvi), csimbók (tájnyelvi), süly (tájnyelvi)
  • pattanás, pörsenés
  • (tájnyelvi): himlőhely

dicsekedik, dicseksz

ige
  • kérkedik, henceg, hetvenkedik, büszkélkedik, fitogtat (valamit), felvág, fennhéjáz, hivalkodik, anzágol (bizalmas), dicsérkedik (tájnyelvi) Sz: tömjénezi magát (szleng); adja a bankot (szleng); játssza az eszét (szleng); döngeti a mellét; féltéglával veri a mellét

emleget

ige
  • szóba hoz, felhoz, előhoz, előhozakodik (valamivel)