szárnyaszegett szinonimái

melléknév
  • sebesült, sérült
  • letört, csalódott, levert

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összeesküvő

főnév
  • konspirátor (idegen), konspiráló (idegen), pártütő, pártos (régies)

szilaj

melléknév
  • vad, féktelen, fékezhetetlen, fékevesztett, zabolátlan, indulatos, heves, szenvedélyes, szertelen, rakoncátlan, tüzes, tüzesvérű, vehemens
  • (választékos): viharos, viharzó, fergeteges, háborgó, tomboló
  • rideg (állattartás)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szárnyaszegett szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sürög-forog

ige
  • forgolódik, jár-kel, sürgölődik, tesz-vesz, tevékenykedik, nyüzsög, tüsténkedik, buzgólkodik, munkálkodik, szorgoskodik, serít (tájnyelvi), sertepertél (bizalmas), söntörködik (tájnyelvi), kustorog (tájnyelvi), gyüszmékedik (tájnyelvi), sürr-forr (tájnyelvi) Sz: szaladgál, mint pók a falon (bizalmas)

révész

főnév
  • csónakos, ladikos, hajós, révkalauz

rékli

főnév
  • (tájnyelvi): blúz, bújbeli (tájnyelvi)
  • csecsemőing, kabátka

pirítós

főnév
  • cigányrostélyos (tájnyelvi), piritós kenyér, toast

szalmakalap

főnév
  • takarmánykalap (tréfás)

színiakadémia

főnév
  • színiiskola, színművészeti (bizalmas)

örököl

ige
  • megörököl, rászáll, jussol (tájnyelvi), örökbe kap, kap
  • átörököl

öklendezik

ige
  • böffen, böfög, cikákol (tájnyelvi), bokákol (tájnyelvi), öklődik (tájnyelvi)
  • fuldokol

mása

főnév
  • (valakinek): hasonmás, alteregó (idegen)
  • másolat, utánzat, kópia, képmás

összeül

ige
  • összejön, összegyűlik, ülésezik, tanácskozik

szokásos

melléknév
  • szokott, megszokott, szokásszerű, hagyományos, tradicionális, bevett, kurrens, általános, meghonosodott, normális, szokványos, rendes, közönséges, átlagos, mindennapos, mindennapi, köznapi, sablonos, sztereotip, szabványos, rituális, habituális (idegen), konvencionális, tipikus, uzuális (idegen), beidegződött, elmaradhatatlan, közkeletű

tányér

főnév
  • tálka
  • korong (választékos)
  • (mérlegé): serpenyő

halál

főnév
  • elmúlás, elpusztulás, megsemmisülés, életvesztés, elhunyás, meghalás, elhalálozás, exitus (szaknyelvi), enyészet, kimúlás, elhunyta (valakinek), haláleset, vég, távozás az élők sorából, az árnyékvilág elhagyása, elutazás, a végső búcsú (szleng)
  • kivégzés, halálbüntetés, likvidálás
  • fejvesztés, fővesztés, lefejezés, nyakazás
  • akasztás, bitó, kötél
  • katasztrófa, végveszély
  • kaszás (választékos), a halál angyala, az ötödik lovas (választékos), a küszöb őre (választékos), alvilágisten (választékos)

végtelenség

főnév
  • határtalanság, mérhetetlenség
  • infinitás (szaknyelvi)
  • örökkévalóság
  • mindenség, világmindenség

tubus

főnév
  • flakon
  • (régies): hallócső (régies), szócső
  • (régies): távcső
  • (szaknyelvi): lélegeztető cső

szász

melléknév, főnév
  • cipszer (idegen)

summa

főnév
  • pénzösszeg, összeg, somma (tájnyelvi)
  • járandóság
  • összegzés, lényeg, veleje, foglalat, tartalom, összefoglalás, kivonat

szerepel

ige
  • fellép, alakít, játszik, közreműködik, figurál (régies)
  • előad, bemutat
  • tevékenységet fejt ki, fungál (tájnyelvi), tisztet tölt be
  • benne van, benne foglaltatik, előfordul
  • közrejátszik

tősgyökeres

melléknév
  • törzsökös, tőrőlmetszett, régi, ősi
  • igazi, hamisítatlan, eredeti, valódi, valóságos
  • bennszülött
  • honos

széles

melléknév
  • terebélyes, vastag, tágas, bő, terjedelmes, kiterjedt, tág, téres (régies), nagy, terjes (tájnyelvi)
  • vaskos, zömök, tömzsi
  • nagy kiterjedésű, hatalmas
  • részletező, terjengős
  • áradó, túláradó, féktelen, szertelen

rivalizál

ige
  • vetélkedik, konkurál, versenyez, verseng, vetekedik

szétszakad

ige
  • elszakad, darabokra szakad, széthasad, széjjelhasad, szétreped, széjjelreped, kettéreped

trón

főnév
  • trónszék, trónus, királyszék, fejedelemszék
  • méltóság, hatalom, fenség, rang
  • (szleng): bili, éjjeliedény, vécé