elpárolog szinonimái

ige
  • elszáll, elillan, felszárad, elfő, elgőzölög, elforr
  • (érzés): elmúlik, elrepül, elenyészik, szertefoszlik, elröppen, lecsillapodik, lelohad
  • (bizalmas): eltávozik, elillan, megszökik, eloson, meglép (bizalmas), lelép, faképnél hagy, megugrik (bizalmas), odébbáll, kámforrá válik, elugrik (bizalmas), eltűnik, elfüstölög (bizalmas), meglóg (bizalmas), kámfort játszik (szleng), elsomfordál, eloldalog, elsompolyog, kereket old, olajra lép (szleng), elszelel, elhúzza a csíkot (szleng), lelécel (szleng) Sz: a távozás hímes mezejére lép

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összeforraszt

ige
  • behegeszt, begyógyít
  • összehegeszt, összenádol (tájnyelvi), összekovácsol
  • összekapcsol, összeköt

elvegyül

ige
  • elkeveredik, összekeveredik, beolvad, elelegyedik (tájnyelvi), összevegyül, belevegyül (valamibe), belevész, felszívódik (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elpárolog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenkező

melléknév
  • ellentmondó, szembeszálló, szembenálló, szembehelyezkedő, vitázó, berzenkedő (tájnyelvi), akaratos, dacos, nyakas, vonakodó, elutasító, renitens (választékos), antagonisztikus
  • antonimikus (szaknyelvi)
  • fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentétes, ellentett, különböző, kontrárius (idegen)
  • szemközti, túlsó, átellenes

dől, dűl

ige
  • eldől
  • borul, hanyatlik, nehezedik, roskad
  • leheveredik, ledől, lepihen
  • leomlik, összeomlik, összeroskad, összerogy, romba dől
  • (nevetéstől): gurul, rázkódik
  • zuhog, ömlik, zúdul, hull, szakad, patakzik, potyog (könny), árad, áramlik, tódul, özönlik, hömpölyög
  • fordul, változik, eldől

dicsekedik, dicseksz

ige
  • kérkedik, henceg, hetvenkedik, büszkélkedik, fitogtat (valamit), felvág, fennhéjáz, hivalkodik, anzágol (bizalmas), dicsérkedik (tájnyelvi) Sz: tömjénezi magát (szleng); adja a bankot (szleng); játssza az eszét (szleng); döngeti a mellét; féltéglával veri a mellét

cintányér

főnév
  • réztányér, rézkorong, csörgettyű (tájnyelvi)

előirányzat

főnév
  • követelmény, költségvetés, program, tárgysorozat, munkarend, napirend, (vmire szánt) keret, tervezet, cél, célkitűzés, prognózis, előrejelzés

ereszték

főnév
  • horony, vájat, nút (idegen), rovátka, eresztvény, fuga
  • (régies): szárny, toldalék
  • (régies): tornác, folyosó

megkapó

melléknév
  • megindító, megható, hatásos, tetszetős, elragadó, figyelemkeltő, érdekfeszítő, érdekes, izgalmas, lenyűgöző, megragadó, megrázó, szívbe markoló (választékos), lebilincselő, magával ragadó

betuszkol

ige
  • betaszigál, belökdös, beterel, betuszkál (tájnyelvi)

béremelés

főnév
  • fizetésemelés, jövedelemnövelés, fizetésjavítás (régies)

bocsánatkérés

főnév
  • mentegetődzés, mentegetőzés, megkövetés

érzéstelenít

ige
  • fagyaszt, narkotizál (szaknyelvi), elbódít, elkábít, elaltat

feladó, föladó

főnév
  • küldő, címző, szállíttató, megbízó

hálaadás

főnév
  • áldás (választékos), hálálkodás, köszönet
  • ima, imádság, istentisztelet, ájtatosság, szertartás

főpincér

főnév
  • fizetőpincér, főúr (bizalmas)

elpocsékol

ige
  • eltékozol, elveszteget, elherdál, elpazarol, elfecsérel, elprédál, elszór, elkótyavetyél, nyakára hág, elver, elabánol (tájnyelvi), elfecsel (tájnyelvi)

elkölt

ige
  • felhasznál, kiad, elvásárol, elpazarol, eltékozol, fölél, fölemészt, elver, nyakára hág, fenekére ver (szleng)
  • elfogyaszt, megeszik, ellakmároz (régies)

emellett

határozószó
  • ezenkívül, ezenfelül, továbbá

formál

ige
  • létrehoz, alkot, formába önt, mintáz, megjelenít
  • metsz (valamibe), farag, ábrázol (régies)
  • alakít, változtat, idomít, nevel

elszenesedik

ige
  • elég, megég, porrá ég, megszenesedik

duhaj

melléknév
  • féktelen, féktelenkedő, mulatozó, garázda, izgága, kötekedő, bakafántos (régies), rakoncátlan, fékeveszett, zabolátlan, hangoskodó, handabandázó, nagyszájú, nagyhangú, szilaj, krakéler (régies)
  • korhely, lump (bizalmas), kicsapongó, tivornyázó

építési

melléknév
  • építészeti, architektonikus (idegen)

földrész

főnév
  • kontinens, világrész, földség (régies)
  • telek, szántó, szántóföld