elgáncsol szinonimái
ige
- elbuktat, megakaszt, elkaszál, meggacsol (tájnyelvi) Sz: kaszát vet
- meghiúsít, megakadályoz, fölrúg, megfúr (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), elnyír, elvág, tönkretesz, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
rossz I.
melléknév
- egészségtelen, elhasználódott, ártalmas, romlott, bűzhödt, büdös, poshadt, állott, záp, ízetlen, keserű, émelyítő, kellemetlen, avas, orrfacsaró, áporodott, dögletes, szennyezett
- kedvezőtlen, hátrányos, alkalmatlan (időpont)
- veszteséges, szerencsétlen, káros
- levert, letargikus, csüggedt, bús, bánatos, búskomor, szomorú, mísz (bizalmas)
- barátságtalan, ellenséges
- (magatartás): komisz, gonosz, rosszindulatú, rosszakaratú, aljas, alávaló, galád, elvetemült, tré (idegen)
- ledér, léha, kicsapongó, feslett, elhíresült, parázna, becstelen, hírbeli (tájnyelvi)
- rosszalkodó, szófogadatlan, helytelenkedő (tájnyelvi)
- fegyelmezetlen, pajkos, csintalan, rakoncátlan, vásott, pajzán, rendetlen, csibész
- összeférhetetlen, kibírhatatlan
- bántó, sértő
- vacak, ócska, silány, gyatra, használhatatlan, eladhatatlan, alkalmatlan, pocsék, hitvány, gyenge, kopott, rozoga, rongyos, elnyűtt, értéktelen, bóvli, olcsó, kritikán aluli, förtelmes
- durva, bárdolatlan, csiszolatlan, kibírhatatlan, bántó, sértő, csapnivaló, illetlen
- csúnya, rút, rusnya, ocsmány
- téves, hibás, elhibázott, fals
megbénít
ige
- megnyomorít, paralizál (idegen)
- megfélemlít, tehetetlenné tesz, megbűvöl, megdermeszt, lefegyverez
- megakaszt, akadályoz, nehezít, meggátol, megállít, gúzsba köt
csordás
főnév
- tehénpásztor, marhapásztor, barompásztor, baromőr (régies), csordapásztor (régies), ökörhajcsár, ökörpásztor, tehenészlegény, gulyás
cserkész, cserkészi
ige
- kutat, keres, kémlel, szaglász, nyomoz, vizslat, kajtat, koslat, szimatol, bürkész (régies), fürkész, leselkedik, lesben áll, busíroz (régies), cserkel (tájnyelvi), csapáz (tájnyelvi), fitykéz (tájnyelvi)
- (nőkre): hajt (szleng), nőzik, csajozik (szleng), vadászik (szleng)
- kószál, bolyong, kujtorog, kóborol
elpuskáz
ige
- elront, eltéveszt, elhibáz, bakot lő, elfuserál (bizalmas), elpaccol (bizalmas), eltol (bizalmas), pancsol (szleng), elbazilikáz (bizalmas), elcsellóz (bizalmas), elbaszik (durva)
máshol
határozószó
- másutt, egyebütt (tájnyelvi), másfelé, máshelyütt, egyébhova (tájnyelvi), egyebün (tájnyelvi)
beheged
ige
- behegesedik, beforr, beforrad, összeforr, összeforrad, begyógyul, meggyógyul, bevarasodik, behúzódik, összenő, benő, bejavul (tájnyelvi), besebzik (tájnyelvi), bebőrödzik (tájnyelvi), elforrja magát (tájnyelvi)
baromság
főnév
- marhaság (bizalmas), ostobaság, butaság, badarság, ökörség (durva), szamárság, hülyeség, értelmetlenség, állatság, őrültség, zagyvaság
eltakar
ige
- betakar, elsötétít, beárnyékol, lefüggönyöz, elfátyoloz, elborít, beborít, leborít, elfed, eldug, beföd, beburkol
- elrejt, rejteget, fedez, elleplez, eltitkol, elbújtat, palástol, álcáz, kendőz, homályba burkol, árnyékba borít, elmos, elhalványít, visszafojt
- (régies): letartóztat, bebörtönöz
érzet
főnév
- érzéklet, érzés, percepció (idegen), tapasztalat, benyomás, impresszió, sejtelem, megérzés
grimbusz
főnév
- veszekedés
- botrány, zűr, baj, kellemetlenség, kalamajka, ramazúri, fölfordulás, kavarodás, rendetlenség
fennhéjázó
melléknév
- dölyfös, gőgös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), kevély, hetyke, kérkedő, hivalkodó, felfuvalkodott, fennsőbbséges, pökhendi, pöffeszkedő, elbízott (régies), elbizakodott, önhitt, öntelt, elhitt (régies), magahitt (régies), tollaskalapos (tájnyelvi), nagyképű, beképzelt, felvágós (bizalmas), megjátszós (bizalmas), pakolós (szleng), fölényes, fölényeskedő
éjfél
főnév
- féléj (tájnyelvi), féléjszaka (tájnyelvi), éjközép (tájnyelvi), szellemóra, kísértetek órája
elnyugszik
ige
- megpihen, elpihen, elalszik, nyugovóra tér, lefekszik
- meghal, elhalálozik
- (nap): lenyugszik, leáldozik (választékos), leszentül (tájnyelvi)
feltételez, föltétel
ige
- feltesz, valószínűsít, elképzel, gondol, hisz, gyanít, sejt, szupponál (régies), preszupponál (idegen), vélelmez (szaknyelvi), posztulál (szaknyelvi)
- követel, megkövetel, kiköt, megkíván
eljátszik
ige
- előad, elhúz, elmuzsikál
- alakít, megformál, ad (régies), előad, produkál, bemutat, fellép (valamiben), szerepel (valamiben)
- színlel, mímel, megjátszik
- elkártyáz, elveszít
- elmulaszt, elszalaszt, elront