elgurul szinonimái

ige
  • tovagördül, elgurigázik (tájnyelvi)
  • elmegy, elkerekezik, elhajt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tátorján

főnév
  • (tájnyelvi): szélvész, vihar, orkán

tárgyeset

főnév
  • accusativus (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elgurul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eladdig

határozószó
  • annyi ideig, addig, odáig
  • mígnem

csóvál

ige
  • lóbál, forgat, ingat, lenget, lógáz, mozgat, lebegtet, csandargat (tájnyelvi), csávingat (tájnyelvi), csór (tájnyelvi), kadargat (tájnyelvi), riszál (régies)

cséve

főnév
  • gombolyító, tekercs, orsó, spulni, csörlő (régies)
  • (tájnyelvi): kukoricacső

borkorcsolya

főnév
  • harapnivaló, rágcsálnivaló

elenyésző

melléknév
  • tünékeny, szertefoszló, múlékony, röpke, tiszavirág-életű
  • jelentéktelen, lényegtelen, elhanyagolható, szóra sem érdemes, mellőzhető, parányi, kicsi, csekély, törpe, szemernyi, minimális, apró-cseprő, mikroszkopikus
  • névleges, jelképes

elránt

ige
  • elragad, elhúz, meghúz, elkap
  • (bizalmas): megbuktat, megvág (bizalmas)
  • (régies): elhúz, eljátszik

máskor

határozószó
  • más alkalommal, másszor (tájnyelvi), egyébkor
  • egyébként

behurcolkodik

ige
  • beköltözik, beköltözködik, betelepedik, betelepszik

bátor II.

kötőszó
  • (régies): ámbár, ámbátor, noha, jóllehet

belpolitika

főnév
  • belügy

eltart

ige
  • tart, gondoz, gondoskodik (valakiről), gondot visel (valakire), gondját viseli (valakinek), fenntart, ellát, élelmez, eltáplál (régies), elruház (tájnyelvi), kitart (pejoratív)
  • kitart, elegendő, kifut, elszolgál (tájnyelvi)
  • (esemény): tart (valameddig), folyik (valameddig), elhúzódik, beletelik (vmennyi időbe), belenyúlik (valamibe)

esendő

melléknév
  • gyarló, gyenge, bizonytalan, habozó

guberál

ige
  • keresgél, vájkál, turkál, piszkál

fent

határozószó
  • fenn, felül, a magasban, tetején, odafönn, kukkon (tájnyelvi)
  • fentiekben, az előzőekben, az előbbiekben, feljebb, előzőleg
  • ébren, talpon

elhajlás

ige
  • elgörbülés, elferdülés
  • eltérés, kilengés
  • deklináció (szaknyelvi)
  • mulatozás, kimaradás, tivornya, ivászat, piálás (szleng), pityókálás, vedelés

ejnye

indulatszó
  • ejnye-bejnye, ej, irgum-burgum, ejha, ugyan, nono

elolvad

ige
  • felolvad, felenged, kienged, olvadozik, cseppfolyósodik, elillan (szaknyelvi), elpárolog
  • feloldódik, szétolvad, (hó) eltakarodik, megsemmisül, elenyészik, elmúlik, szertefoszlik, elfogy (bizalmas), elévül (tájnyelvi), kevesbedik, megcsappan, elapad, kifúj (szleng)
  • (bizalmas): elérzékenyül, elérzékenyedik

feltűnik, föltűnik

ige
  • megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
  • szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
  • (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik

elkalandozik

ige
  • eltéved, elkóborol, elbitangol, elkószál, elbarangol, elcsatangol, elcsavarog, bolyong
  • (tárgytól): eltér, elkanyarodik, mellébeszél, hetet-havat összehord, tücsköt-bogarat összebeszél (bizalmas), nyomja a sódert (szleng), rizsázik (szleng), csapong

csúsztat

ige
  • tol, von, húz
  • betesz, bedug, becsempész, berejt
  • (tájnyelvi) (kaviccsal): kacsázik, csesztet (tájnyelvi)

előredől

ige
  • előrehajol, előrehajlik, meggörbed, meghajol

fennakad

ige
  • felakad, megfeneklik, megreked, megakad, elakad
  • megütközik, megütődik (régies), meglepődik, megbotránkozik, fennütődik (tájnyelvi), kifogásol, beleköt (valamibe), beleakaszkodik (valamibe), hallatlankodik (régies)