feltételez, föltétel szinonimái

ige
  • feltesz, valószínűsít, elképzel, gondol, hisz, gyanít, sejt, szupponál (régies), preszupponál (idegen), vélelmez (szaknyelvi), posztulál (szaknyelvi)
  • követel, megkövetel, kiköt, megkíván

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lelép

ige
  • leszáll, leereszkedik
  • lemér, kimér
  • (valakit): legyőz, lenulláz (szleng), leradíroz (szleng), letöröl (szleng)
  • (bizalmas): leköszön, lemond, távozik, elmegy
  • meglóg (bizalmas), dobbant (bizalmas), megpattan (bizalmas), elinal
  • disszidál

lázas

melléknév
  • forró, tüzes, hideglelős, hagymázos, febrilis (szaknyelvi)
  • beteg
  • izgatott, szenvedélyes, lelkesedő, zaklatott, szangvinikus (szaknyelvi), heves
  • megfeszített, fokozott, intenzív, élénk
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feltételez, föltétel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felhőkarcoló

főnév
  • toronyház
  • (tájnyelvi): nagyra nőtt, égbe nyúló

engedményez

ige
  • átenged, cedál, átad, átruház, átszármaztat

eltűr

ige
  • tűr, megtűr, elvisel, kiáll, kibír, elszenved, elszível (választékos), tolerál, elnéz (hibát), szemet huny (valami felett), lenyel (bizalmas) Sz: lenyeli a békát (bizalmas); lenyeli a keserű pirulát; jó képet vág (valamihez)

elérzékenyül

ige
  • elérzékenyedik, meghatódik, megilletődik, megindul, ellágyul, elpárodik (tájnyelvi)

félreértés

főnév
  • tévedés, hiba, zavar, téves nézet, tévképzet, tévhit, elnézés, hibás ítélet, balmagyarázat (régies), melléfogás, értelemzavar, összecserélés, quidproquo (idegen)
  • civódás, viszály, konfliktus, bonyodalom, ellentét, összezördülés, összekülönbözés
  • disszonancia, elcsavarás (régies)

forraszt

ige
  • cinez, rögzít, összeköt, összeölt (régies)

névtábla

főnév
  • címtábla, cégér

dezinficiál

ige
  • (szaknyelvi): fertőtlenít, megtisztít, sterilizál, sterilez, csírátlanít, csíramentesít

dagályos

melléknév
  • (régies): felfuvalkodott, gőgös, dölyfös, kevély, nagyképű
  • (beszéd): fellengzős, terjengős, nagyhangú, szónokias, ömlengő, bőbeszédű, szószaporító, frázispufogtató, hatásvadászó, cikornyás, sallangos, üres, cifra, patetikus, szenvelgő, pleonasztikus (idegen), hangzatos, bombasztikus, deklamáló (idegen), tirádás (idegen)

ápol

ige
  • gondoz, gondot visel (valakire), gondoskodik (valakiről, valamiről), ellát, gyógyít, gyógykezel, kezel, kúrál, dajkál, bábál (tájnyelvi), bágyorgat (tájnyelvi)
  • tisztán tart, rendben tart, művel, karbantart
  • (kapcsolatot): fenntart, tart, erősít
  • (tervet) melenget
  • (régies): apol (régies), ölel, csókol

dönt

ige
  • billent, megbillent, fektet, támaszt
  • taszít, juttat, visz
  • borít, önt, folyat
  • határoz, elszánja magát (valamire), döntést hoz, ítélkezik, döntésre jut, állást foglal, választ, ítél, megítél, odaítél, kijelöl, rendelkezik, diszponál Sz: dűlőre viszi az ügyet; dűlőre jut; kenyértörésre viszi a dolgot; elveti a kockát (választékos); kimondja a végső szót

frissítő I.

melléknév
  • üdítő, élénkítő, pezsdítő, hűsítő

gránátoskocka

főnév
  • krumplistészta, grenadírmars (bizalmas)

ispotály

főnév
  • kórház, gyógyintézet, betegház (régies), ispita (régies)
  • (tájnyelvi): szegényház (régies), menhely (régies)

hengerel

ige
  • simít, lenyomat, egyenget, lapít, laposít, mángorol
  • győz, arat, tarol

feltűnik, föltűnik

ige
  • megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
  • szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
  • (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik

felgyógyul, fölgyógy

ige
  • meggyógyul, megerősödik, felépül, kilábal, lábra áll, erőre kap, feljavul, helyrejön, összeszedi magát, visszanyeri erejét, visszanyeri egészségét, rendbe jön, fellábadozik (tájnyelvi), feltámbálódik (tájnyelvi)

fogadóóra

főnév
  • ügyfélfogadás, félfogadás, látogatási idő

hazug

melléknév
  • hazudozó, hazudós, szavahitetlen, hazugó (tájnyelvi), macskaszalajtott (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), szavajátszó (régies), messziről jött (tájnyelvi), két nyelvet ért (régies) Sz: beillene vajdának a cigányok között; botlékony szájú; dézsmálni kell a szavait; elhagyta az országútját; félreállt a lőccsel; fillent regimentjében tisztet viselhet; fodor a haja, sík a szája; foltos szájú; füst árán szelet ád; szája se áll arra, hogy igazat mondjon; horgasan esik-e, vagy egyenesen; kenyere a hazugság; Krisztust is letagadná a keresztfáról; letagadná a napot az égről; olyan egyenes a beszéde, mint a kasza; sima a szája; sokat ráncigálják a mentéje ujját; szája sem áll arra, hogy igazat mond; tizedeld a szavait
  • álnok, csalárd, kétszínű, képmutató, csaló
  • színlelt, tettetett, megjátszott, őszintétlen, hiteltelen, hamis, koholt

fényérzékeny

melléknév
  • fotogenikus (idegen), fotoszenzitív (idegen)

érdemesít

ige
  • (valamire): méltat, tart

folyamatos

melléknév
  • folytonos, összefüggő, megállás nélküli, állandó, szakadatlan, szüntelen, tartós, folyó, permanens, megszakítatlan, sorozatos, szünet nélküli, nonstop

helyreállítás

főnév
  • tatarozás, rendbehozás, rendbehozatal, felújítás, újjáépítés, rekonstrukció (szaknyelvi), renoválás, restaurálás
  • regenerálás, rehabilitáció, feljavítás, felerősítés
  • megújítás, visszaállítás, restauráció (idegen)