eljátszik szinonimái

ige
  • előad, elhúz, elmuzsikál
  • alakít, megformál, ad (régies), előad, produkál, bemutat, fellép (valamiben), szerepel (valamiben)
  • színlel, mímel, megjátszik
  • elkártyáz, elveszít
  • elmulaszt, elszalaszt, elront

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megindító

melléknév
  • megható, érzelmes, megrendítő, megkapó, megrázó, megragadó, elérzékenyítő, hatásos, szívhez szóló, szívet tépő, szívfacsaró, szívbe markoló (választékos), szívszaggató (választékos), szívfájdító, megkönnyeztető, könnyfakasztó (választékos), megejtő, felzaklató, magával ragadó, borzongató, szózatos (régies)
  • hatásvadász, könnyfacsaró, érzelgős, csöpögős (bizalmas)

gyanít

ige
  • sejt, gondol, hisz, vél, megérez, gyanakszik, gyanúperrel él, gyanút táplál, feltételez, prezumál (idegen), megszagol (szleng), megszimatol (szleng)(valamiben)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eljátszik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eldicsekszik

ige
  • (valamivel): kérkedik, felvág, henceg

dac

főnév
  • dacosság, ellenállás, engedetlenség, ellenszegülés, ellenkezés, makacsság, nyakasság, fejesség, csökönyösség, gőg, trucc (bizalmas), megátalkodottság, konokság, makrancosság, akaratosság, önfejűség, berzenkedés, rezisztencia (szaknyelvi), durca, büszkeség, dölyf

csiszolópapír

főnév
  • csiszolóvászon, dörzsölőpapír, dörzspapír, kovapapír, üvegpapír, smirgli

bölcsesség

főnév
  • éleselméjűség, judícium (idegen), intelligencia, éleslátás, lényeglátás, eszesség, sapientia (idegen), élettapasztalat
  • aranyigazság, aranyköpés (bizalmas), aforizma, életigazság

elgáncsol

ige
  • elbuktat, megakaszt, elkaszál, meggacsol (tájnyelvi) Sz: kaszát vet
  • meghiúsít, megakadályoz, fölrúg, megfúr (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), elnyír, elvág, tönkretesz, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)

elszórtan

határozószó
  • szanaszét, szerte, szerteszéjjel, itt-ott, imitt-amott, néhol, tíl-túl (tájnyelvi), hellyel-közzel, szórványosan, sporadice (idegen), elvétve, néha, néha-néha, nagy néha, ritkán

megalapít

ige
  • létrehív, megalakít, konstituál (idegen), fundál (régies), felállít, megindít, megteremt

beleegyezik

ige
  • hozzájárul, belemegy (bizalmas), rábólint, rááll, elfogad, jóváhagy, helybenhagy, engedélyez, megenged, belenyugszik, beletörődik Sz: beadja a derekát; kötélnek áll; rúdnak áll (tájnyelvi); igent mond (valamire); áldását adja (valamire)

beférkőzik

ige
  • beférkezik (tájnyelvi), befurakszik, befurakodik, beszivárog, betolakodik, betolakszik, beszemtelenkedik, befészkeli magát, beszerkőzik (tájnyelvi)

bérc

főnév
  • hegycsúcs, csúcs, hegyorom, orom, hegytető, sziklafok, kőszál, kőszirt, hegyhát, bércfok (választékos), hegyfok (választékos)
  • (tájnyelvi): domb, halom, magaslat

elvermel

ige
  • elföldel, beás, elás, elkapar (tájnyelvi)

étkező

főnév
  • étkezde, falatozó, menza, vendéglő, étterem, büfé
  • étkezőhelyiség, ebédlő, refektórium (régies)

gyárt

ige
  • előállít, készít, létrehoz, fabrikál (régies), termel, csinál, produkál

fiadzik

ige
  • fial, kölykezik, ellik
  • szaporodik, kamatozik, gyarapodik

elkalandozik

ige
  • eltéved, elkóborol, elbitangol, elkószál, elbarangol, elcsatangol, elcsavarog, bolyong
  • (tárgytól): eltér, elkanyarodik, mellébeszél, hetet-havat összehord, tücsköt-bogarat összebeszél (bizalmas), nyomja a sódert (szleng), rizsázik (szleng), csapong

elborzad

ige
  • megborzad, elszörnyed, eliszonyodik, elretten, égnek áll a haja, égnek mered a haja

előrejut

ige
  • előbbre halad, előrenyomul, előretör, előremegy, előreszalad
  • sikert arat, beérkezik, érvényesül, gyarapszik, boldogul, terjed, tért hódít, kiművelődik, virágzik, virul

fényérzékeny

melléknév
  • fotogenikus (idegen), fotoszenzitív (idegen)

ellenségeskedés

főnév
  • békétlenség, széthúzás, súrlódás, viszály, villongás, gyűlölködés, háborúskodás, harag, neheztelés, marakodás, acsarkodás, kocódás (tájnyelvi), összekülönbözés, konfliktus, veszekedés
  • belviszály, belvillongás, testvérháború, belháború, pártoskodás, pártütés

deklináció, deklinál

főnév
  • névszóragozás (szaknyelvi), ragozás, névragozás (régies), hajtogatás (régies)
  • mágneses elhajlás (szaknyelvi)

elromlik

ige
  • tönkremegy, elhasználódik, meghibásodik, leáll, befullad, felmondja a szolgálatot, bedöglik (bizalmas), bekrepál (szleng), lerobban (szleng), kikészül (bizalmas), bemondja az unalmast (szleng), bekrachol (bizalmas), lerohad (szleng), kipurcan (szleng), beszarik (durva), kifingik (szleng), fuccsba megy (bizalmas), gajra megy (szleng), gajdeszra megy (szleng), tropára megy (szleng)
  • megromlik, megrothad, megbüdösödik, megavasodik, megposhad, megpenészedik, megbuggyan, elbecsekedik (tájnyelvi)

feszeget

ige
  • firtat, bolygat, piszkál, bizgat (tájnyelvi), birizgál (bizalmas)