kiesés szinonimái

főnév
  • kibukás, kipottyanás, kihullás, kiperdülés, kizuhanás
  • kizökkenés, kimaradás
  • veszteség, hiány, hátrány

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyszeregy

főnév
  • kétszerkettő, szorzótábla, számolótábla

tollászkodik

ige
  • készülődik, szedelőzködik, cihelődik, kászálódik, vászkálódik (régies), csühődik (régies), csimpeszkedik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): henyél, lustálkodik, haszontalankodik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiesés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kerülget

ige
  • körüljár, körbejár, forgolódik (valaki körül), bűzlél (tájnyelvi), kerülkőzik (tájnyelvi), környékel (tájnyelvi)
  • környékez, udvarol, törleszkedik, dörgölődzik, dörgölőzik

íz1

főnév
  • zamat, aroma, buké (boré), ízletesség, ízesség, fűszerezés
  • ízlés, gusztus, ízérzet (szaknyelvi)
  • gyümölcsíz, lekvár, dzsem, gyümölcskocsonya, liktárium (régies)

intézkedik

ige
  • utasít, dönt, döntést hoz, rendelkezik, rendel, elrendel, rendet teremt, irányít, dirigál, eligazít, statuál, parancsolgat, diszponál (szaknyelvi), odahat, megszab, eljár, beavatkozik, lép

himlőhelyes

melléknév
  • ragyás, ragyaverte, himlőheges, pörsenéses, ripacsos (tájnyelvi), ribancos (tájnyelvi), aprókeltes (tájnyelvi), bibircsókos (tájnyelvi), kecskebőrű (tájnyelvi), lyukadtas (tájnyelvi), jégverte (tréfás), szúette (tréfás), ragyabunkós (durva)

kiapadhatatlan

melléknév
  • kifogyhatatlan, szűnni nem akaró, szakadatlan, örökös, folytonos, szüntelen, véget nem érő, kimeríthetetlen, határtalan, végtelen

kitilt

ige
  • kiutasít, kikerget, kitesz, kirak, kidob, kipenderít, kihajít, kitaszít, kiközösít, kiátkoz, relegál (régies), eltilalmaz (tájnyelvi), kilakoltat, kitelepít, kitoloncol, száműz, számkivet, deportál, internál (idegen)
  • kizár, kirekeszt

szkafander

főnév
  • búvárruha
  • űrruha, űrhajóruha, űrhajósöltözet

hadászat

főnév
  • stratégia, hadművészet, hadtudomány

gyógyíthatatlan

melléknév
  • menthetetlen, orvosolhatatlan, megváltoztathatatlan, reménytelen, halálos, végzetes, súlyos, rosszindulatú, enyhíthetetlen, inkurábilis (szaknyelvi)
  • élőhalott, magatehetetlen
  • javíthatatlan

elszámol

ige
  • beszámol, számot ad (valamiről)
  • elszámlál (valameddig)

halmozódik

ige
  • gyűlik, felgyülemlik, tornyosodik, tornyosul, torlódik, összegződik, összeadódik

klappol

ige
  • (bizalmas): összeillik, összevág, egybevág, megegyezik, passzol, stimmel (bizalmas)

kötbér

főnév
  • bánatpénz, bírság, kártérítés, pönálé (régies)

megmételyez

ige
  • (választékos): megmérgez, megfertőz
  • beszennyez, bepiszkít(idegen)
  • (választékos): megront, lezülleszt, lealjasít, károsít

levág

ige
  • leválaszt, lemetsz, lereszpitel (tájnyelvi), lenyes, lemetél, lenyisszant, lecsíp, lenyiszál
  • leborotvál, leberetvál, lehúz, levesz, leszed, lenyírdes (tájnyelvi)
  • megnyír, lestuccol (szaknyelvi), lefajkol (tájnyelvi)
  • (kenyeret): leszel, lekanyarít, lekaszarint (tájnyelvi)
  • (végtagot): csonkol, amputál (szaknyelvi), leoperál
  • lekaszál, lesarlóz, learat, betakarít, letarol, kiirt
  • (állatot): leöl, leszúr, ledöf, agyonszúr, lebök (bizalmas), leszudorint (tájnyelvi)
  • megöl, elaprít (tájnyelvi)
  • (nagy erővel): lecsap, ledob, lehajít, letaszít, lelök, odacsap, odavág
  • lesújt, leüt
  • (villám): lecsap, beüt
  • (szleng): lehúz (szleng), megbírál, lecsepül, leszapul, lebírál, kritizál (bizalmas)
  • kicikiz (szleng), lecikiz (szleng)
  • (beszédet): rögtönöz, kanyarít, improvizál, nyom (szleng)
  • (szleng): megfej (szleng), megpumpol (szleng), megvág (szleng), megkopaszt (szleng), kunyerál, pumpol (bizalmas), tarhál (szleng)
  • (útról): letér, lefordul, lekanyarodik
  • lerövidít
  • (tájnyelvi): lekaszabol, felkoncol, lemészárol, felmészárol (régies)

kifejez

ige
  • szavakba foglal, szavakba önt, magyaráz, kifejt, kifejezésre juttat, kimond
  • megnevez, jelöl, feltüntet
  • tudtul ad, közöl, jelez, gesztikulál, sejtet, érzékeltet
  • mutat, tükröz, ábrázol, megjelenít, visszaad, bemutat, jellemez, tipizál

keresztszülő

főnév
  • kereszt (bizalmas), keresztapa, keresztpapa (bizalmas), koma (tájnyelvi), keresztkoma (tájnyelvi)
  • keresztanya, keresztmama (bizalmas), komaasszony (tájnyelvi)

királylány, királyle

főnév
  • királykisasszony

lesétál

ige
  • lemegy, leballag, lebandukol (bizalmas)

kijavít

ige
  • megjavít, helyreállít
  • átjavít, helyesbít, helyreigazít, módosít
  • kipofoz (bizalmas), reparál, tataroz, befoltoz, kiigazít, rendbe hoz, korrigál, emendál (régies), restaurál, helyrehoz, jóvátesz, rekonstruál, renovál, bestoppol

jassznyelv

főnév
  • csibésznyelv, argó, tolvajnyelv, szleng, alvilági nyelv, fattyúnyelv, zsargon, apacsnyelv

kisugároz

ige
  • kibocsát, kilövell, kiáraszt, ont
  • közvetít, áraszt, elterjeszt, továbbad, szétküld, átad

letör

ige
  • (virágot): leszakít, leszakaszt, leszakajt (tájnyelvi), letép
  • (lázadást): elfojt, megdönt, elnyom, megfékez, szétver, eltipor, vérbe fojt, széjjelzúz, tönkrezúz
  • megszüntet, véget vet, felszámol,
  • elcsüggeszt, elszomorít, elbúsít, lesújt, lehangol, megrendít, porba sújt, letaglóz, megsemmisít, lever, megráz, földhöz vág, deprimál, indiszponál (idegen), elkedvetlenít, elszontyolít, porig sújt, kedvét szegi (valakinek), kedvét veszi (valakinek), lehervaszt (szleng), lelomboz (szleng), lepadlóz (szleng)
  • (árat): mérsékel, csökkent