elemista szinonimái

melléknév, főnév
  • alsós, alsó osztályos, alsó tagozatos, kisiskolás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csomagolópapír

főnév
  • csomagolóanyag, csomagoló, borítópapír, borító

megvádol

ige
  • bevádol, inkulpál (régies), inkriminál (idegen), vádat emel, bepanaszol, feljelent, gyanúsít, bepiszkol, befeketít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elemista szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egykor

határozószó
  • egykoron (választékos), valamikor, régen, régebben, réges-rég, réges-régen, régente, valaha, hajdan, hajdanán, hajdanában, hajdanta, ezelőtt, korábban, előzőleg
  • majd, majdan, egyszer majd, a jövőben, egy szép nap, valaha

csíny

főnév
  • csínytevés, csintalanság, tréfa, kópéság, huncutság, zsiványság (régies), rosszaság, engedetlenség, stikli (bizalmas), hecc, balhé (szleng), buli (bizalmas)

csatorna

főnév
  • kanális, folyóka, lefolyó, befolyó, befolyóka, kövezetfolyóka, árok, vízeresz (szaknyelvi), csurgó (tájnyelvi), csorga (szaknyelvi), bevezető árok, esővízi árok (régies), alagcső (szaknyelvi), eszterhéjeresz (tájnyelvi), eszterhéjcsepegő (tájnyelvi)
  • szennyvízcsatorna, szennyvízlevezető, vízbevezető
  • esőcsatorna, ereszcsatorna, eresz, vízköpő
  • bevágás, vájat, horony, hornyolat, barázda, mélyedés, rovátka, nút (szaknyelvi)
  • frekvenciasáv

bogaras

melléknév
  • hóbortos, bolondos, mániás, rigolyás, faksznis, szeszélyes, különc, különcködő, dilis, dilinós (bizalmas), háklis (bizalmas), raplis (bizalmas), hangyás (szleng), habókos (tájnyelvi), hóborkás (tájnyelvi)

elbeszélő I.

melléknév
  • epikus, epikai, narratív (szaknyelvi)

előképzettség

főnév
  • előképzés, alapismeret, megalapozottság

malátacukor

főnév
  • maltóz (idegen)

beborít

ige
  • befed, elfed, betakar, elborít, befut, eltakar, letakar, beburkol, ráborít, leborít, beterít, leterít, bevon, behúz
  • ellep, belep
  • bedönt, beleborít, befordít, belefordít, beönt

balhiedelem

főnév
  • tévhit, balhit (régies)

belebeszél

ige
  • belevág a szavába, belekotyog (bizalmas), beleszól, közbeszól, közbevág, belekap a szavába, belekotyol (tájnyelvi), belenyikkan (tájnyelvi)
  • beledumál (szleng), belekavar (szleng), belepofázik (durva), beleugat (durva), közbepofázik (durva), közbeugat (durva)
  • beleavatkozik, beleártja magát, beleüti az orrát

elragadó

melléknév
  • bájoló, elbűvölő, elbájoló, magával ragadó, megragadó, megkapó, bájos, aranyos, szemrevaló, csinos, kedves, kellemes, nagyszerű, varázsos, bűvös, gyönyörű, igéző, imádandó, bűbájos, csábos, csábító, lebilincselő, észvesztő (bizalmas), megejtő, káprázatos, lenyűgöző, ellenállhatatlan

érik

ige
  • érlelődik, érdik (tájnyelvi), (paprika) pirosodik, (búza) szőkül
  • kifejlik, fejlődik, serdül, férfiasodik, nőiesedik
  • (bizalmas): érettségizik, maturál (régies)

gomolyog

ige
  • kavarog, hömpölyög, kóvályog, gombolyog (tájnyelvi)

feltár, föltár

ige
  • kinyit, széttár, kitár
  • felszínre hoz, kiás, kitermel
  • felfed, kitakar
  • felnyit, felvág
  • napvilágra hoz, megmutat, megismertet, kifejt, kiderít, felderít, leleplez, bevall, revelál (idegen), fellebbenti a fátylat, fényt derít (valamire), délszínre hoz (régies)

elenyésző

melléknév
  • tünékeny, szertefoszló, múlékony, röpke, tiszavirág-életű
  • jelentéktelen, lényegtelen, elhanyagolható, szóra sem érdemes, mellőzhető, parányi, kicsi, csekély, törpe, szemernyi, minimális, apró-cseprő, mikroszkopikus
  • névleges, jelképes

egyetért

ige
  • helyesel, osztja a véleményét (valakivel), osztja a nézetét (vkire, vmiben), osztozik, beleegyezik, belenyugszik, elfogad, aláveti magát (valaminek), hozzájárul, melléáll, pártjára áll, jóváhagy, aláír (valamit), azonosítja magát (valamivel), azonosul (valamivel), szót ért (valakivel), megfér (valakivel), kijön (valakivel), értődik (tájnyelvi), összetart (tájnyelvi), harmonizál Sz: egy nótát fúj (valakivel); egy malomban őröl (valakivel); egy gyékényen árul (valakivel)

ellenőr

főnév
  • felügyelő, felülvizsgáló, cenzor, revizor

félreértés

főnév
  • tévedés, hiba, zavar, téves nézet, tévképzet, tévhit, elnézés, hibás ítélet, balmagyarázat (régies), melléfogás, értelemzavar, összecserélés, quidproquo (idegen)
  • civódás, viszály, konfliktus, bonyodalom, ellentét, összezördülés, összekülönbözés
  • disszonancia, elcsavarás (régies)

elgáncsol

ige
  • elbuktat, megakaszt, elkaszál, meggacsol (tájnyelvi) Sz: kaszát vet
  • meghiúsít, megakadályoz, fölrúg, megfúr (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), elnyír, elvág, tönkretesz, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)

csomós

melléknév
  • göbös (tájnyelvi), rögös, göcsörtös, bütykös, görcsös, dudoros, bogos, bögös (tájnyelvi), göcsös (tájnyelvi)
  • darabos, egyenetlen, összecsomósodott

elnevet

ige
  • (elneveti magát): felnevet, kitör a nevetés (valakiből), nevetésben tör ki, jókedvre derül, elkacagja magát, megkacagja magát (tájnyelvi), elviccsantja magát (tájnyelvi)

felszít, fölszít

ige
  • lángra lobbant, fellobbant, éleszt, gyújt, felgyújt, felizzít
  • felizgat, fölgerjeszt, felingerel, felbujt, fellázít, felpiszkál, feléleszt, feltüzel
  • heccel, stimulál, fokoz, kivált, felkelt, okoz, támaszt, kelt, előidéz, felszirkotál (tájnyelvi)