elemista szinonimái
melléknév, főnév
- alsós, alsó osztályos, alsó tagozatos, kisiskolás
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
nagygazda
főnév
- zsírosparaszt, basaparaszt (tájnyelvi), dúsgazdag (tájnyelvi), jógazda (tájnyelvi), basa (tájnyelvi)
öreg I.
melléknév
- idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
- kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
- régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
- (idő) késő
- (régies): nagy
egykor
határozószó
- egykoron (választékos), valamikor, régen, régebben, réges-rég, réges-régen, régente, valaha, hajdan, hajdanán, hajdanában, hajdanta, ezelőtt, korábban, előzőleg
- majd, majdan, egyszer majd, a jövőben, egy szép nap, valaha
csíny
főnév
- csínytevés, csintalanság, tréfa, kópéság, huncutság, zsiványság (régies), rosszaság, engedetlenség, stikli (bizalmas), hecc, balhé (szleng), buli (bizalmas)
csatorna
főnév
- kanális, folyóka, lefolyó, befolyó, befolyóka, kövezetfolyóka, árok, vízeresz (szaknyelvi), csurgó (tájnyelvi), csorga (szaknyelvi), bevezető árok, esővízi árok (régies), alagcső (szaknyelvi), eszterhéjeresz (tájnyelvi), eszterhéjcsepegő (tájnyelvi)
- szennyvízcsatorna, szennyvízlevezető, vízbevezető
- esőcsatorna, ereszcsatorna, eresz, vízköpő
- bevágás, vájat, horony, hornyolat, barázda, mélyedés, rovátka, nút (szaknyelvi)
- frekvenciasáv
bogaras
melléknév
- hóbortos, bolondos, mániás, rigolyás, faksznis, szeszélyes, különc, különcködő, dilis, dilinós (bizalmas), háklis (bizalmas), raplis (bizalmas), hangyás (szleng), habókos (tájnyelvi), hóborkás (tájnyelvi)
beborít
ige
- befed, elfed, betakar, elborít, befut, eltakar, letakar, beburkol, ráborít, leborít, beterít, leterít, bevon, behúz
- ellep, belep
- bedönt, beleborít, befordít, belefordít, beönt
belebeszél
ige
- belevág a szavába, belekotyog (bizalmas), beleszól, közbeszól, közbevág, belekap a szavába, belekotyol (tájnyelvi), belenyikkan (tájnyelvi)
- beledumál (szleng), belekavar (szleng), belepofázik (durva), beleugat (durva), közbepofázik (durva), közbeugat (durva)
- beleavatkozik, beleártja magát, beleüti az orrát
elragadó
melléknév
- bájoló, elbűvölő, elbájoló, magával ragadó, megragadó, megkapó, bájos, aranyos, szemrevaló, csinos, kedves, kellemes, nagyszerű, varázsos, bűvös, gyönyörű, igéző, imádandó, bűbájos, csábos, csábító, lebilincselő, észvesztő (bizalmas), megejtő, káprázatos, lenyűgöző, ellenállhatatlan
érik
ige
- érlelődik, érdik (tájnyelvi), (paprika) pirosodik, (búza) szőkül
- kifejlik, fejlődik, serdül, férfiasodik, nőiesedik
- (bizalmas): érettségizik, maturál (régies)
feltár, föltár
ige
- kinyit, széttár, kitár
- felszínre hoz, kiás, kitermel
- felfed, kitakar
- felnyit, felvág
- napvilágra hoz, megmutat, megismertet, kifejt, kiderít, felderít, leleplez, bevall, revelál (idegen), fellebbenti a fátylat, fényt derít (valamire), délszínre hoz (régies)
elenyésző
melléknév
- tünékeny, szertefoszló, múlékony, röpke, tiszavirág-életű
- jelentéktelen, lényegtelen, elhanyagolható, szóra sem érdemes, mellőzhető, parányi, kicsi, csekély, törpe, szemernyi, minimális, apró-cseprő, mikroszkopikus
- névleges, jelképes
egyetért
ige
- helyesel, osztja a véleményét (valakivel), osztja a nézetét (vkire, vmiben), osztozik, beleegyezik, belenyugszik, elfogad, aláveti magát (valaminek), hozzájárul, melléáll, pártjára áll, jóváhagy, aláír (valamit), azonosítja magát (valamivel), azonosul (valamivel), szót ért (valakivel), megfér (valakivel), kijön (valakivel), értődik (tájnyelvi), összetart (tájnyelvi), harmonizál Sz: egy nótát fúj (valakivel); egy malomban őröl (valakivel); egy gyékényen árul (valakivel)
félreértés
főnév
- tévedés, hiba, zavar, téves nézet, tévképzet, tévhit, elnézés, hibás ítélet, balmagyarázat (régies), melléfogás, értelemzavar, összecserélés, quidproquo (idegen)
- civódás, viszály, konfliktus, bonyodalom, ellentét, összezördülés, összekülönbözés
- disszonancia, elcsavarás (régies)
elgáncsol
ige
- elbuktat, megakaszt, elkaszál, meggacsol (tájnyelvi) Sz: kaszát vet
- meghiúsít, megakadályoz, fölrúg, megfúr (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), elnyír, elvág, tönkretesz, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)
csomós
melléknév
- göbös (tájnyelvi), rögös, göcsörtös, bütykös, görcsös, dudoros, bogos, bögös (tájnyelvi), göcsös (tájnyelvi)
- darabos, egyenetlen, összecsomósodott
elnevet
ige
- (elneveti magát): felnevet, kitör a nevetés (valakiből), nevetésben tör ki, jókedvre derül, elkacagja magát, megkacagja magát (tájnyelvi), elviccsantja magát (tájnyelvi)
felszít, fölszít
ige
- lángra lobbant, fellobbant, éleszt, gyújt, felgyújt, felizzít
- felizgat, fölgerjeszt, felingerel, felbujt, fellázít, felpiszkál, feléleszt, feltüzel
- heccel, stimulál, fokoz, kivált, felkelt, okoz, támaszt, kelt, előidéz, felszirkotál (tájnyelvi)