elhisz szinonimái

ige
  • elfogad, hitelt ad (valaminek), bevesz (bizalmas), készpénznek vesz, szentírásnak vesz, ráharap, megeszik (szleng), megkajál (szleng), beszop (szleng), beugrik, lépre megy, bedől (valakinek) (bizalmas), felül (valakinek) Sz: bedől, mint maci a málnásba; bekapja a horgot (bizalmas); bekapja a csalit (szleng); beveszi a kefét (szleng)
  • (elhiszi magát) (tájnyelvi): elbízza magát, elbizakodik, vérszemet kap, felbátorodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

néptömeg

főnév
  • sokaság, embertömeg, népáradat, embersereg

prédikáció

főnév
  • szentbeszéd, beszéd, egyházi beszéd, igehirdetés, homília (idegen), hitszónoklat, intelem (régies)
  • (bizalmas): lelkifröccs (bizalmas), kioktatás, fejmosás (bizalmas), dörgedelem, korholás, dorgálás, megrovás, papolás, hegyi beszéd (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhisz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elbódít

ige
  • eltompít, megrészegít, mámorosít, elkábít, érzéstelenít
  • megbűvöl, elvarázsol, elbájol, megigéz, megbabonáz
  • elaltat, narkotizál (szaknyelvi)

csuhé

főnév
  • (tájnyelvi): csuha (tájnyelvi), suska (tájnyelvi), kukoricahaj (tájnyelvi)

csináltat

ige
  • készíttet, gyártat
  • dolgoztat, végeztet

bosszantó

melléknév
  • terhes, kínos, kellemetlen, zavaró, nyugtalanító, bántó, fülsértő (hang), idegesítő, bőszítő, mérgesítő

eleven

melléknév
  • élő, létező, hús-vér
  • élénk, mozgékony, izgő-mozgó, fürge, friss, lendületes, virgonc, nyüzsgő, ugribugri, energikus, agilis, játékos, pajkos, tűzrőlpattant, tüzes, víg, vidám, bohókás Sz: eleven, mint a csík
  • változatos, lendületes, fordulatos, mozgalmas, érdekfeszítő, életszerű, színes, színpompás, képszerű, plasztikus

elsüt

ige
  • (fegyvert): kilő, kiröpít, fellő, ellő, kisüt, elcsattant, tüzel, robbant, katapultál (szaknyelvi)
  • túlad (valamin), elsóz
  • (poént): bedob
  • (tájnyelvi): elszárít, elfonnyaszt
  • (nap) leéget

maximum

határozószó
  • legfeljebb, maximo calculo (idegen), ad maximum, legfennebb (tájnyelvi)
  • hacsaknem

bekerít

ige
  • körülkerít, körülhatárol, (kerítéssel) körülvesz
  • (várost, kikötőt): körülfog, körülzár, szorongat, ostromol, ostrom alá vesz, ostromzár alá vesz
  • (régies): berekeszt, bekelepcél (régies)
  • (régies): bebugyolál, bugyolál, bekendőz

becsmérel

ige
  • ócsárol, csepül, szapul, gyaláz, leszól, sérteget, áztat (régies), rágalmaz, rágalmakat szór (valakire), megszól, pocskondiáz (pejoratív), lemarház, fitymál, szid, mocskol (tájnyelvi), piszkol (tájnyelvi), simfel (bizalmas), böcsmöl (tájnyelvi), kisebbít (tájnyelvi), legyepül (tájnyelvi), pocsékol (tájnyelvi), fumigál, dehonesztál (idegen)

benzin

főnév
  • üzemanyag, hajtóanyag, kakaó (szleng), motalkó (bizalmas), nafta (szleng), szaft (szleng), nyál (szleng)

eltüntet

ige
  • eldug, eltesz, eltávolít, megsemmisít, eloszlat, elsikkaszt, eltöröl, elvarázsol, elsinkófál (bizalmas), elsuvaszt (tájnyelvi), eltökint (tájnyelvi), elpaterol (szleng)
  • (foltot) kivesz
  • ellop, eloroz, elemel, elcsór

eszméletlen II.

határozószó
  • magánkívül, öntudatlanul, kábultan, eszméletlenül, önkívületben, kómában

gyalogjáró

főnév
  • gyalogos, járókelő, pedintér (régies)
  • járda, gyalogjárda, flaszter, palló, gyalogkő, járópálya (régies), járdony (régies)

fertály

főnév
  • negyedóra, fertályóra (régies)
  • negyedév, évnegyed
  • negyed, városnegyed, lakónegyed
  • környék
  • negyed, negyedrész
  • (hátsó): fenék, alfél, hátsó fél

elhullat

ige
  • elszór, elhint, elejt, elpotyogtat
  • elveszít, elhagy, elhány, levet, vedlik, kivetkőzik (régies) Sz: hullatja, mint a tót a miatyánkot

elámul

ige
  • ámulatba esik, elbámul, elálmélkodik, meglepődik, elcsodálkozik, meghókonyodik (régies), elhülemedik (tájnyelvi), ámolyog, elképed, elhűl

előképzettség

főnév
  • előképzés, alapismeret, megalapozottság

felvonulás, fölvonul

főnév
  • kivonulás, tömegfelvonulás, seregszemle, diadalmenet, demonstráció, processzió (régies), menet, körmenet, lusztráció (régies)

elkövetkezik

ige
  • bekövetkezik, eljön, elérkezik, sor kerül (valamire), beteljesedik, megvalósul, realizálódik

darabol

ige
  • felvág, összevág, vagdal, vagdos, metél, hasogat, szabdal, tördel, darabít (tájnyelvi), aprít, nagyol, felfűrészel, trancsíroz
  • (régies): rombol, tör, ront

elpalástol

ige
  • eltitkol, elleplez, elkendőz

fércmunka, fércmű

főnév
  • (pejoratív): kontármunka, tákolmány, fércelmény, iromány, firkálmány, ponyva, ócskaság