felesleges, fölösleg szinonimái
melléknév
- hiábavaló, szükségtelen, haszontalan, célszerűtlen, nélkülözhető, elhagyható, kihagyható, mellőzhető, indokolatlan, fölös, fölöznekes (tájnyelvi), meddő, hasztalan, kárba veszett, céltalan, értelmetlen, oktalan, blank (szleng) Sz: annyit ér, mint döglött lovon a patkó; Dunába víz; eső után köpönyeg; fára arany hártyát; hajpor a zsíros hajon; ötödik kerék; pajkos ifjúnak a bölcs tanácsadás; pusztába kiáltott szó; tarisznyára lakat
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
giliszta
főnév
- kukac, pondró, földféreg, hernyó, cservík (tájnyelvi)
- bélféreg, cérnagiliszta
- (szleng): gebe, gizda (szleng), girnyó (szleng), keszeg, csontkollekció
- (szleng): újonc, kopasz (szleng)
elragadtat
ige
- (elragadtatja magát): elveti a sulykot
- gyönyörködtet, magával ragad, elbűvöl, megragad, megbabonáz, elvarázsol, megigéz, lebilincsel, lenyűgöz, elkápráztat, meghódít, megnyer, elszédít (bizalmas), rabul ejt, foglyul ejt, leigáz, hatalmába kerít
elnyomott
melléknév
- leigázott, sanyargatott, kizsákmányolt, eltiport, eltaposott, alávetett
- (érzés, gondolat): tudatalatti (szaknyelvi), tudattalan, öntudatlan, önkéntelen, elfojtott
felajz
ige
- megfeszít, felhúz
- felhangol (hangszert)
- felfokoz, felcsigáz, felkorbácsol, felizgat, felingerel, feltüzel, felvillanyoz, felgyújt, felsrófol (bizalmas), stimulál
fércmunka, fércmű
főnév
- (pejoratív): kontármunka, tákolmány, fércelmény, iromány, firkálmány, ponyva, ócskaság
csiricsáré
melléknév
- rikító, feltűnő, cifra, tarka, tarkabarka, harsány, hivalkodó, szedett-vedett, hitvány, ízléstelen, olcsó, ordenáré, girigáré (tájnyelvi), kiabáló színű
csempész2
főnév
- feketéző (szleng), zugárus, dugárus, orgazda, zugkereskedő, síber (bizalmas), félkézkalmár (régies)
dákó
főnév
- lökőrúd
- (szleng): hímvessző, tag, szerszám (szleng), farok (bizalmas), fütykös (bizalmas), hancúrléc (tréfás), kuki (bizalmas), bot (szleng)
- (régies): handzsár (régies), szekerce
finom
melléknév
- bársonyos, selymes, lágy
- habkönnyű, lenge
- kecses, vékony, törékeny, filigrán, légies, kecsteli (régies)
- gyengéd, kíméletes, disztingvált, szubtilis (választékos), delikát (választékos), decens (választékos), csiszolt, kifinomult, kifinomodott
- előkelő, úri
- aprólékos, apró, precíz, hajszálfinom, leheletfinom, árnyalatos, árnyalt, rafinált
- ízletes, ízes, jóízű, zamatos, ínycsiklandó, étvágygerjesztő, kitűnő, nagyszerű, jóféle, pompás, deliciózus (régies), delikát, difinyós (tájnyelvi), fájin (tájnyelvi), fínom-fánom (tájnyelvi) Sz: mind a tíz ujját megnyalhatja utána; megnyalja a száját utána
- (pejoratív): haszontalan, mihaszna, semmirekellő, semmirevaló
- (műszer): pontos, precíziós
haragszik
ige
- mérgelődik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, zabol (szleng), vicsorog, dohog, duzzadoz (tájnyelvi), fujakodik (tájnyelvi), horgol (tájnyelvi)
- neheztel, appehendál (régies), orrol, fúj (bizalmas), pikkel (bizalmas), pipás (valakire) (szleng), kirúg (valakire) Sz: falra mászik, a plafonon van; az orrában van (valami); be van gerjedve; csomót kötött az orrán; dúl- fúl mérgében; ellenszenvvel viseltetik (valaki iránt); emészti a méreg; epét hány; foga van rá; fogát vicsorítja (választékos); forr az epéje; forr benne a lélek; fortyog a dühtől; fortyog benne a harag; görbe szemmel néz (valakire); hülyét kap; konyít reá, mint a rossz ló az országútra; lila a feje; majd megpukkad; majdnem a lúdméreg eszi meg; nehéz szíve van (valakire); nem lát a pipától (szleng); pöszög, mint a kása; rágja a nyelvét; reszket a dühtől; szikrázik a szeme haragjában; szívja magát; tüzet fúj az orra likán; üti a guta; van valami a begyében; vasvillaszemeket mereszt; vöröset lát
felfakad, fölfakad
ige
- felnyílik, felreped, kifakad, felszakad
- felpattan, kipattan (rügy)
- feltör, kitör, kibuggyan, felbugyog, felzubog
- (tájnyelvi): felpuhul, felázik (út)
falka
főnév
- csapat, sereg, csoport, nyáj, konda, csorda, raj, boly, folt (tájnyelvi)
- tömeg, sokaság, horda (pejoratív), csürhe, csőcselék, banda
felszít, fölszít
ige
- lángra lobbant, fellobbant, éleszt, gyújt, felgyújt, felizzít
- felizgat, fölgerjeszt, felingerel, felbujt, fellázít, felpiszkál, feléleszt, feltüzel
- heccel, stimulál, fokoz, kivált, felkelt, okoz, támaszt, kelt, előidéz, felszirkotál (tájnyelvi)
hamvad
ige
- elég, parázslik
- porlad, elmállik, hamuhodik (régies), hamvadozik (tájnyelvi)
- (régies): hervad, pusztul
feljebb, följebb
határozószó
- magasabbra, fennebb (tájnyelvi), fennebbent (tájnyelvi), fellebb (tájnyelvi)
elszédül
ige
- elbódul, elkábul, elájul, megtántorodik, lerogy, elkókad (tájnyelvi), forog vele a világ, elsötétedik előtte a világ
- elámul, elcsodálkozik, becsavarodik (bizalmas)
hanyatt
határozószó
- háton, hátra, vissza, hátlag (tájnyelvi), hanyattást (tájnyelvi), hanyattánt (tájnyelvi), hanyattág (tájnyelvi)