futó I. szinonimái

melléknév
  • szaladó, rohanó, suhanó
  • (növény): kúszó, terjeszkedő, szétágazó
  • eltűnő, elmúló, múló, tünékeny, illékony, röpke, futólagos, felületes
  • folyó, folyamatos
  • hátráló, menekülő, elinaló
  • sebes, gyors

futó II. szinonimái

főnév
  • futóversenyző, atléta
  • (szaknyelvi): futár, huszár
  • (bizalmas): futószőnyeg
  • kúszónövény

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tettlegesség

főnév
  • verés, ütés, ütlegelés, bántalmazás, inzultálás

elszólás

főnév
  • botlás, nyelvbotlás, baki (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a futó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fokozás

főnév
  • növelés, erősítés, emelés, súlyosbítás, felerősítés
  • öregbítés, hatványozás, lelkesítés, nagyítás, sokszorozás
  • nagyobbítás

fejletlen

melléknév
  • éretlen, kiforratlan, kezdetleges, tökéletlen, kezdeti, kialakulatlan, primitív, embrionális (idegen)
  • csenevész, satnya, elmaradott, csökevényes, visszamaradott, silány, nyamvadt, rudimentális (szaknyelvi), nyápic, csefre (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csögbög (tájnyelvi), nyevere (tájnyelvi), csökött (tájnyelvi)

fajul

ige
  • elfajzik, silányul, satnyul, korcsosul, romlik
  • elfajul, kiéleződik, eldurvul, elmérgesedik

elszédít

ige
  • elbódít, megszédít
  • elcsábít, elámít, elkápráztat, megszédít (bizalmas), elkábít, megbolondít, elbolondít, magával ragad, elragad, félrevezet, becsap, megcsal, rászed, lóvá tesz, orránál fogva vezet, bolondját járatja (valakivel), áltat, megzavar, összezavar, elcsavarja a fejét, megbabonáz, megigéz, elvarázsol, elbűvöl, megbűvöl, elbájol

fölényes

melléknév
  • döntő, meghatározó, jelentős, lehengerlő, elsöprő, átütő, ragyogó, biztos, óriási
  • kihívó, hetyke, prepotens, rátarti, parancsoló, basáskodó, fennhéjázó, fennsőbbséges, pöffeszkedő, pökhendi, arrogáns, öntelt, beképzelt, felfuvalkodott, vállveregető, lekicsinylő, lenéző, leereszkedő, lekezelő, felvágó, hetyenpetty (tájnyelvi), hickivicki (tájnyelvi)

gyaloghintó

főnév
  • hordszék, vivőszék, baráthintó, saroglya, lektika (régies), palankin (idegen), riksa (idegen), kólya (tájnyelvi)

otthonos

melléknév
  • otthonias, lakályos, kényelmes, fesztelen, családias, familiáris, meghitt, intim, szívélyes, kellemes, közvetlen, barátságos
  • (valamiben): jártas, jól informált, járatos, bennfentes, tapasztalt, tájékozott
  • bejáratos

elárusítónő

főnév
  • eladónő, boltosnő

egyik

névmás
  • valamelyik

barátság

főnév
  • cimboraság, pajtásság, haverság (szleng)
  • bajtársiasság, testvériesség, cinkosság, szövetség, rokonszenv, szimpátia, szolidaritás
  • jóindulat, szívesség

elfektet

ige
  • (iratot): félretesz, elodáz, halogat

gyógyíthatatlan

melléknév
  • menthetetlen, orvosolhatatlan, megváltoztathatatlan, reménytelen, halálos, végzetes, súlyos, rosszindulatú, enyhíthetetlen, inkurábilis (szaknyelvi)
  • élőhalott, magatehetetlen
  • javíthatatlan

hányinger

főnév
  • émelygés, öklendezés, nausea (szaknyelvi), gyomorháborgás (tájnyelvi)
  • undor, undorodás, utálat, utálkozás, rosszullét, csömör, megcsömörlés

katonadolog

főnév
  • semmiség, csekélység, kicsinység, apróság
  • csapás, elemi csapás

igenlés

főnév
  • helyeslés, megerősítés, helybenhagyás, beleegyezés, jóváhagyás, erősítés, bólintás, fejbólintás, biccentés, tanúságtétel
  • akarás, kívánás, törekvés

fuvar

főnév
  • szállítás, fuvarozás, vitel
  • transzport (bizalmas)
  • fuvardíj
  • rakomány, kocsirakomány, szállítmány, küldemény
  • (tájnyelvi): udvarló, szerető
  • (szleng): fizetővendég (prostituálté)

foglaló

főnév
  • előleg, letét, zálog, biztosíték, bánatpénz, előpénz (régies), felpénz (régies), fogádzó (tájnyelvi)
  • (régies): végrehajtó

gombozik

ige
  • gombfocizik

idehaza

határozószó
  • itthon(bizalmas)

galagonya

főnév
  • galagonyafa (régies), krisztustövis (tájnyelvi), cserebogyó (régies)

felbujt, fölbujt

ige
  • rábír, rábeszél, felbiztat, bujtogat, bujtorgat (tájnyelvi), felilál (tájnyelvi), felkontat (tájnyelvi)
  • fellázít, felheccel, feltüzel, felpiszkál, felszít, felloval, méltatlankodást kelt, uszít, felbujtat (tájnyelvi), felpánkol (tájnyelvi)

grácia

főnév
  • báj, bájosság, kecsesség, kecs
  • kegyelem, kegy, megbocsátás, irgalom
  • jóindulat, kedvesség
  • hála, köszönet

igazít

ige
  • állít, szabályoz, adjusztál (szaknyelvi), idomít, javít, átállít, applikál (idegen), helyesbít, jobbít (régies), kijavít, beállít, igazint (tájnyelvi)
  • alakít, módosít
  • irányít, küld