elégedetlen szinonimái

melléknév
  • kielégületlen, elégületlen (régies), békétlen, zúgolódó, elégedetlenkedő, lázongó, lázadozó, háborgó, viszálykodó, zsémbes, mogorva, zsörtölődő, nyűgös, nyugtalan, frusztrált (választékos) Sz: ha leül is, jaj, ha felkel is, jaj; a szar is ízetlen neki; a jó szag is büdös neki; nem elég kerek neki a világ

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

azalatt

határozószó
  • amíg, miközben, időközben, aközben, közben, azonban, addig, ugyanakkor

tapasz

főnév
  • ragtapasz, sebtapasz, flastrom (régies), emplastrum (szaknyelvi)
  • odaszorít, odanyom
  • sár, vakolat, agyag
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elégedetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyetlen II.

melléknév
  • (megszólításként): drágám, drágaságom, édesem, mindenem, napsugaram, virágom

csikorgás

főnév
  • nyikorgás, nyekergés, (hóé) ropogás, recsegés

csapodár

melléknév
  • csélcsap, csalfa, könnyűvérű (nő), kikapós (nő), hűtlen, hűtlenkedő, léha, kanos (férfi) (tájnyelvi), ledér, csapda (tájnyelvi), állhatatlan, ingatag, változékony, megbízhatatlan Sz: ahányat lát, annyit szeret; könnyen félrelép; nem bír a vérével; összeszűri a levet; átlép a kerékvágáson

blamál

ige
  • (bizalmas): megszégyenít, szégyent hoz (valakire), szégyenbe hoz, szégyenbe ejt (választékos), kompromittál, lejárat, leéget (bizalmas)

elalél

ige
  • (választékos): elájul, eszméletét veszti, összeesik, elbágyad (tájnyelvi), összecsuklik

előbújik

ige
  • kibújik, előjön, kimászik
  • (égitest): előtűnik, feltűnik, feltetszik (régies)
  • (tojásból): kikel
  • előbukkan, napfényre kerül, napvilágra kerül, kiderül

majd1

határozószó
  • aztán, később, egyszer, másszor (tájnyelvi), máskor, valamikor, utóbb, idővel, kisvártatva, majdan

bátor II.

kötőszó
  • (régies): ámbár, ámbátor, noha, jóllehet

bajlódik

ige
  • vesződik, veszkődik (tájnyelvi), fáradozik, erőlködik, küszködik, nyűglődik, győzködik, viaskodik, tusakodik, bíbelődik, kínlódik, tökölődik (durva), bajmol (tájnyelvi), bajmolódik (tájnyelvi), babrákol (tájnyelvi)
  • szenved, betegeskedik, kínlódik

bekeretez

ige
  • berámáz, keretbe foglal, rámába foglal

elővigyázat

főnév
  • előrelátás, elővigyázatosság, óvatosság, körültekintés, éberség, gondosság, figyelem, megfontoltság, meggondoltság, higgadtság

erdő

főnév
  • erdőség, vadon, rengeteg, szálerdő, liget, fiatalos (tájnyelvi), csere (régies), pagony (régies), bozót, berek, dzsungel, őserdő, esőerdő

girhes

melléknév
  • sovány, cingár, ösztövér, vékony, vézna, szikár, vékonydongájú, vékonypénzű, keszeg (bizalmas), konyhagyalázó (tréfás), csontos, csont és bőr, ványadt, geher (tájnyelvi)
  • göthös (tájnyelvi), beteges, gyenge, nyápic, nyüszüge Sz: zörögnek a csontjai

felszalad, fölszalad

ige
  • fölmegy, fölfut, fölrohan, fölszáguld, fölvágtat
  • fellátogat, felnéz, benéz, felugrik, beugrik
  • (ár, láz): felszökik, megemelkedik

elégtelen I.

melléknév
  • hiányos, kevés, pontatlan, inadekvát (idegen), inszufficiens (idegen), szűkös, szegényes, ínséges, nyomorúságos, gyenge, gyér, ritka, gyatra, hitvány, silány, hatástalan, eredménytelen, tökéletlen

egyenetlenség

főnév
  • érdesség, göröngyösség, hepehupásság, rögösség, göcsörtösség, ráncosság, redősség
  • egyenetlenkedés, nézeteltérés, súrlódás, civódás, ellentét, pártoskodás, perpatvar, viszály, összeveszés, békétlenség, széthúzás, villongás, meghasonlás, elidegenülés, összezördülés, konfliktus, szakadárság, feszültség
  • diszharmónia, diszkrepancia (idegen), diszkordancia (idegen), disszonancia (idegen), divergencia (szaknyelvi), differencia (idegen)

elkövetkező

melléknév
  • következő, azutáni, későbbi, jövendő, jövő, eljövendő, küszöbönálló, közelgő

felől1

névutó
  • irányából
  • miatt
  • iránt

elfajzott

melléknév
  • korcs, keverék, elfajult (régies)
  • satnya, csenevész
  • romlott, rendellenes, degenerált, abnormális, természetellenes
  • elaljasult, elvetemült, elzüllött, erkölcstelen

csivitel

ige
  • csiripel, csicsereg, csipog, énekel, dalol, trillázik, csivog (tájnyelvi), csevetel (tájnyelvi)
  • csacsog, cseveg, fecseg, locsog, kotyog, tereferél, trécsel (bizalmas), szaporítja a szót, be nem áll a szája, dumcsizik (bizalmas), dumál (szleng), karattyol (bizalmas), pletykázik, pletykál

elmélkedik

ige
  • gondolkodik, elgondolkozik, gondolataiba mélyed, töri a fejét, elméjében forgat (valamit), töpreng, fontolgat, mérlegel, átgondol, tűnődik, megfontol, elmélyed, rágódik, tépelődik, vizsgálódik, tanulmányoz, studíroz (bizalmas)
  • filozofál, bölcselkedik, meditál, mereng, spekulál, tanakodik

felsorolás, fölsorol

főnév
  • előszámlálás, számbavétel, felsorakoztatás, seregszemle, enumeráció (szaknyelvi), részletezés
  • jegyzék, gyűjtemény, lajstrom, lista, katalógus, litánia (idegen)