elkábít szinonimái

ige
  • elaltat, narkotizál (szaknyelvi), eltompít, elérzéstelenít, elbódít, elálmosít, megrészegít, elzsongít
  • rabul ejt, elbűvöl, megigéz, elszédít, megbolondít, megbabonáz, elbájol, elvakít, elkápráztat, elcsavarja a fejét
  • befolyásol, meghülyít (bizalmas), beetet (szleng), levesz a lábáról
  • megzavar, fejébe száll

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kacs

főnév
  • inda, kapaszkodó, fogódzó (régies), gacsaly (régies), sekenyő (régies), bajusz (régies)
  • fogantyú (kaszáé)
  • kacsó (régies), kezecske (régies)

kérelmez

ige
  • kérvényez, folyamodik, pályázik, instanciázik (régies), szollicitál (régies), peticionál (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elkábít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eldugul

ige
  • eltömődik, elzáródik, eldugaszolódik, eltorlaszolódik, beszorul, bereked (tájnyelvi), megakad (tájnyelvi)

dagadó I.

melléknév
  • kidomborodó, duzzadó, felpuffadó, dobzó (tájnyelvi), dudorodó, kelő (tészta)
  • növekvő, túláradó, terjedő, gyarapodó, nagyobbodó, szaporodó
  • bővülő, táguló, terjeszkedő, szélesedő, fejlődő, fokozott

csivitel

ige
  • csiripel, csicsereg, csipog, énekel, dalol, trillázik, csivog (tájnyelvi), csevetel (tájnyelvi)
  • csacsog, cseveg, fecseg, locsog, kotyog, tereferél, trécsel (bizalmas), szaporítja a szót, be nem áll a szája, dumcsizik (bizalmas), dumál (szleng), karattyol (bizalmas), pletykázik, pletykál

bölömbika

főnév
  • dobosgém (tájnyelvi), nádibika (tájnyelvi), vízibika (régies)

elgörbül

ige
  • elhajlik, deformálódik, kikajszul (tájnyelvi), elvetemedik (régies)
  • (száj): félreáll, elkámpicsorodik, lebiggyed, félrefitul (tájnyelvi), elhúzódik

eltalál

ige
  • beletalál, telibe talál, eltrafál (bizalmas), beletrafál (bizalmas), eltrefel (tájnyelvi)
  • kitalál, rájön, ráhibáz, ráérez, rátapint, előtalál (tájnyelvi)

megáld

ige
  • áldást oszt
  • megszentel, felavat
  • megajándékoz
  • felruház, ellát
  • (szleng): megver

belefog

ige
  • hozzáfog, nekifog, belekezd, elkezd, hozzálát, nekilát, elindít, beindít, nekivág, belevág (bizalmas), nekiveselkedik, nekirugaszkodik, nekidurálja magát, belebocsátkozik, belekap, beleugrik, belemegy, beleveti magát(valamivel)

befon

ige
  • összefon, becsavar, besodor, összesodor, csomóba köt
  • belefon
  • körülfon, körülvesz, körülfog
  • behálóz, elcsábít, befűz (bizalmas), megfőz (bizalmas), meghódít, elcsavarja a fejét (valakinek), elbolondít, magába bolondít, megnyer, hálójába ejt, hálójába kerít, rabul ejt, megigéz, elbűvöl, ujja köré csavar
  • (tájnyelvi): befal, megeszik

berendez

ige
  • bebútoroz, felszerel, arranzsál (régies), arranzsíroz (régies)
  • megszervez, megtervez, beoszt, organizál

elvetemedik

ige
  • elferdül, elgörbül, elhajlik, kihajlik (szaknyelvi), megvetemedik
  • lealacsonyodik, elvetemül (régies), elaljasodik, elfajzik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (seb) elmérgesedik
  • (tájnyelvi): (kert) elgazosodik

étvágygerjesztő

melléknév
  • ínycsiklandozó, kívánatos, gusztusos, nyálingerlő, zamatos, ízletes, étvágycsináló

gyászkocsi

főnév
  • halottaskocsi

fiatalos

melléknév
  • ifjúi, ifjonti (választékos), friss

elkedvetlenedik

ige
  • elszomorodik, lehangolódik, elszontyolodik, kedvét veszti, reményét veszti, besavanyodik, lehervad (bizalmas), lekókad, lekonyul, elcsügged, elkeseredik, elanyátlanodik, elkenődik (bizalmas), elkámpicsorodik, elhagyja magát, letörik (bizalmas), lelombozódik (szleng), elkeskenyedik (bizalmas) Sz: letörik, mint a bili füle (bizalmas)

elbutít

ige
  • meghülyít (bizalmas), eltompít

előreszalad

ige
  • előrefut, előrerohan, előreszáguld, előresiet
  • elhamarkodik (valamit)

fényképész

főnév
  • fotós, fotóművész, fotográfus (régies), fotográfista (tájnyelvi), fényíró (régies)

ellenszolgáltatás

főnév
  • viszonzás, fizetség, ellenérték, térítés, fizetés, bér, illetmény, járandóság, honorárium, juttatás, kárpótlás, kompenzáció

delegátus

főnév
  • küldött, kiküldött, meghatalmazott, megbízott, képviselő

elsiet

ige
  • tovasiet, elfut, elinal, elkotródik, elbokázik (tájnyelvi), ellóstat (tájnyelvi), elszapornicáz (tájnyelvi), elseder (tájnyelvi), meglép (bizalmas), eltép (szleng), elsöpör (szleng), elpucol (szleng), letélakol (szleng), eltűz (szleng) Sz: elhúzza a csíkot; menti az irháját
  • (valamit): elhamarkodik, elront, elkapkod, elhirtelenkedik, összecsap, összeüt, összevág, elhandrál (tájnyelvi), elhodredáz (tájnyelvi) Sz: meg se fogta, már nyúzza; még nyulat sem lőtt, s már eszi; füstre harangoz(valamin)

feszt

határozószó
  • (bizalmas): folyton, mindig, állandóan, szüntelenül, lépten-nyomon, télen-nyáron
  • kitartóan, szívósan
  • erősen, szilárdan