fejvesztett szinonimái
melléknév
- fejetlen, kapkodó, megzavarodott, rémült, eszeveszett, szétszórt, meggondolatlan
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
ez-az
névmás
- mindenféle, egyveleg, vegyes felvágott (bizalmas), keverék, kevercs (régies)
- zagyvalék, mismás, himihumi (tájnyelvi)
dühödt
melléknév
- dühös, megdühödött, feldühített, dühöngő, bősz, bőszült, felbőszült, indulatos, felindult, ádáz, haragos, mérges, bosszús, felháborodott, nekivadult, eszeveszett, mérgelődő, dúló-fúló
- tomboló (vihar)
- szenvedélyes, bősz
fatális
melléknév
- végzetes, végzetszerű, sorsszerű, fátumszerű, bekövetkező, elkerülhetetlen, kivédhetetlen, kikerülhetetlen, megelőzhetetlen, halálos, katasztrofális, tragikus, ominózus
- kellemetlen, sajnálatos, kínos, szerencsétlen, átkos, gyászos, jóvátehetetlen, javíthatatlan
mögötte
határozószó
- megette (tájnyelvi), háta mögött, hátul
- nyomában (valakinek), sarkában (valakinek)
csakhogy II.
határozószó
- végre, végre-valahára, valahára, végtére
- kevés híján, kis híján, majdnem, csaknem
húzódozik
ige
- vonakodik, fanyalog, kelletlenkedik, finnyáskodik, ódzkodik, irtózik, iszonyodik, iszkódik (tájnyelvi), szabódik, szabadkozik, mentegetődzik, mentegetőzik, kibúvót keres, kéreti magát, fázik (valamitől) (bizalmas), ellenkezik, vakaródzik, vakarózik, húzódik
- idegenkedik, kerül, undorodik
feketézés
főnév
- kávéivás, kávézás
- üzérkedés, nyerészkedés, csencselés (bizalmas), seftelés (bizalmas), kupeckedés (bizalmas), kufárkodás
felmér, fölmér
ige
- felbecsül, felértékel, feltérképez, mérlegel, áttekint, átgondol, megítél
- megbecsül, taksál, saccol (bizalmas), felhammal (tájnyelvi)
- vizsgál, szondáz
hajol
ige
- hajlik, dől, meghajol, görbed, görbül, kanyarul, támaszkodik, simul, borul, görnyed, bakik (tájnyelvi), konyul, ível
- kész (valamire), hajlandó (valamire), kapható (valamire), fogékony (valamire)
felejt
ige
- feled (választékos), megfeledkezik (valamiről, valakiről), nem tartja észben, nem jut eszébe, kimegy az eszéből(választékos)
- otthagy, hagy, elhagy
felrobban, fölrobban
ige
- szétrobban, szétpattan, levegőbe röpül, kirobban, szétpukkad, detonál, explodál
- elpusztul, megsemmisül
- kirobban, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti türelmét, elveszti az önuralmát, kitör, felfortyan, heveskedik, begurul (szleng), bepöccen (szleng), begőzöl (szleng), felforr az agyvize (szleng), eldurran az agya (szleng), felmegy a pumpája (szleng), ellő (tájnyelvi)
halhatatlan
melléknév
- örök, örök életű, örökbecsű (választékos), isteni (lény), el nem múló, hervadhatatlan, elmúlhatatlan
- klasszikus, utolérhetetlen, maradandó, időtálló