életunt szinonimái

melléknév
  • letargikus, kiégett, kiélt, deprimált, depressziós, szplínes (régies), mélabús, búskomor, fásult, enervált, csüggedt, kedvetlen, blazírt, levert, mísz (bizalmas), apatikus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

biztonságos

melléknév
  • biztos, megbízható, veszélytelen, bátorságos (régies)(bizalmas)

hivatás

főnév
  • hajlam, elhivatottság, készség, hajlandóság, elrendeltetés, késztetés, vokáció (idegen), tehetség, rátermettség
  • foglalkozás, mesterség, pálya, szakma, professzió (idegen), szerep, funkció, tiszt, állás
  • életcél
  • feladat, kötelesség, küldetés, rendeltetés, misszió, cél, szolgálat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a életunt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éhezik

ige
  • koplal, üres a gyomra, üres a hasa, korog a gyomra, böjtöl, felkopik az álla, éhkoppon van, éheskedik (tájnyelvi), ehül (régies), nélkülöz
  • (valamire): vágyik, vágyakozik, sóvárog, eped, kíván (valamit)

csodás

melléknév
  • csodálatos, csodálatra méltó, bámulatos, rendkívüli, különös, meglepő, furcsa, érthetetlen, döbbenetes, meghökkentő, szokatlan
  • természetfeletti, transzcendens (idegen), földöntúli, mágikus, bűvös, bűbájos, ördöngös, varázs-, csoda-, kiváló, pompás, feledhetetlen, szenzációs (bizalmas), fantasztikus, mesés, páratlan, tüneményes, káprázatos, hihetetlen, remek, klassz (szleng), nagyszerű

csendestárs

főnév
  • kültag, stiller-co (idegen), üzletfél, üzlettárs

bólongat

ige
  • (tájnyelvi): bólogat, bólingat

eldugott

melléknév
  • félreeső, Isten háta mögötti

előszed

ige
  • elővesz, előhúz, előkerít, előkapar, előkotor, előhoz, kiszed, kiemel, megkeres
  • felidéz, felhánytorgat
  • kérdőre von, felelősségre von, elővesz

marha I.

főnév
  • szarvasmarha, sőre (tájnyelvi)
  • bika
  • tehén
  • ökör
  • (régies): háziállat, jószág (régies), barom
  • (régies): vagyon, jószág (régies), ingóság, kincs

befektetés

főnév
  • beruházás, invesztálás, invesztíció (szaknyelvi)

barangol

ige
  • bolyong, csavarog, csatangol, tekereg, kujtorog, kóborol, kóborog, kódorog, kószál, kóricál (tájnyelvi), kalandoz, bolyog (tájnyelvi), őgyeleg, utazgat, kirándul, vándorol, jár-kel, kolbászol (szleng), csalámboz (tájnyelvi), babukkol (tájnyelvi)

belenéz

ige
  • belepillant (bizalmas), beletekint, belepislant, belekukkant (bizalmas), belebámul, belemered
  • belelapoz, belenyálaz, átlapoz, beleolvas, belekandít (tájnyelvi), felüt (valamit)

elszabotál

ige
  • meghiúsít, aláás, felforgat, bomlaszt, elront, kárára van (valaminek), tönkretesz

értékveszteség

főnév
  • értékvesztés, elértéktelenedés, értékcsökkenés, devalválódás (szaknyelvi)

görbe II.

főnév
  • grafikon, diagram (szaknyelvi), függvénygörbe

felver, fölver

ige
  • felriaszt, felébreszt, felzavar, felráz, fellármáz, alarmíroz (régies)
  • (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felhúz, felüt
  • (gaz): benő, belep, ellep
  • (árat): felhajt, felemel, felsrófol (bizalmas)
  • (régies): feldúl, kirabol
  • felkutat, felkajtat (tájnyelvi), fürkész, keres

elfajulás

főnév
  • elkorcsosodás, degenerálódás (szaknyelvi), elsatnyulás, elcsenevészesedés, elferdülés, perverzió (szaknyelvi)
  • elaljasodás, elzüllés, elfajzás (régies)
  • súlyosbodás, elmérgesedés, felfokozódás, felerősödés

egyszer II.

határozószó
  • valamikor, egykoron, valaha, régen, rég, egykor, hajdan, egykorban (régies), egyolykor (tájnyelvi)
  • jövőre, majd egyszer, majd, alkalomadtán, a közeljövőben
  • (egyszer csak): hirtelen, váratlanul, egyszerre csak

élmény

főnév
  • benyomás, impresszió, átélés
  • tapasztalat, tapasztalás

felszarvaz, fölszarv

ige
  • megcsal, hűtlenkedik, félrelép, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng)

elhibázott

melléknév
  • hibás, helytelen, téves, elrontott, eltévesztett, elvétett (választékos), elpuskázott (bizalmas), eltolt (bizalmas), félresikerült, elfuserált (bizalmas), ellőtt (bizalmas), elszúrt (bizalmas), sikertelen, rossz

csörgés

főnév
  • csengés, csörömpölés, zörgés, csörgetés, hangzás, zengés, csilingelés, cserregés
  • (szleng): táncolás, tánc

előhív

ige
  • előszólít, kihív, előkiált (tájnyelvi)
  • (emléket): felidéz, felelevenít, napfényre hoz, napvilágra hoz, előidéz (régies)
  • idehoz, kihoz, előszed, elővesz, előránt, előkotor (bizalmas), elővarázsol (bizalmas)

felülemelkedik, fölü

ige
  • (valamin): túllép, túlteszi magát (valamin), úrrá lesz, túljut