elfajulás szinonimái

főnév
  • elkorcsosodás, degenerálódás (szaknyelvi), elsatnyulás, elcsenevészesedés, elferdülés, perverzió (szaknyelvi)
  • elaljasodás, elzüllés, elfajzás (régies)
  • súlyosbodás, elmérgesedés, felfokozódás, felerősödés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

közbejön

ige
  • előadódik, előfordul
  • közbeavatkozik, belezavar, beavatkozik, hátráltat

pattanás

főnév
  • pukkanás, csattanás, kattanás, reccsenés, roppanás, sercenés, koppanás, repedés, rianás
  • pörsenés, bőrgöb (szaknyelvi), mitesszer, papula (szaknyelvi), vimedli (bizalmas), bibircsók (tájnyelvi), csurják (tájnyelvi), ormó (tájnyelvi), szökedék (tájnyelvi), szökés, ötlés
  • kelevény (régies), kelés, furunkulus (szaknyelvi), fakadás (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elfajulás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ejha

indulatszó
  • nahát!, tyűha!, hűha!, eh!, jé!, ejnye!, nicsak!, nocsak!, teringettét!, még ilyet!, hinnye (tájnyelvi)!, atyaisten!, betojok (szleng)!, lebabázok (szleng)!, no de még ilyet!, no nézd csak!, ki hallott ilyet?, a mindenségit!, megáll az ész!, mi a szösz!, mi az ördög!, mi a manó!, te jó ég!, kutya teremtette!, az ördögbe is!, kutya meg a mája!, ezt add össze!, ez nem lehet igaz!, te jószagú úristen!, a szentségit!, az anyja köcsögit!

csokornyakkendő

főnév
  • propellernyakkendő (tréfás), macskanyakkendő, pillenyakkendő (régies), slipsz (idegen)

csengő, csöngő I.

melléknév
  • csilingelő, pengő, zengő, zengzetes, bongó
  • érces, éles, tiszta, metsző, hallatos (régies), hangzó, sonorus (idegen)

boltos2

főnév
  • elárusító, eladó, árus, kereskedő, kiskereskedő, kalmár (régies), üzér (régies), szatócs (régies), szerárus (régies), görög (régies), zsidó (régies)

elegancia

főnév
  • választékosság, ízlésesség, tetszetősség, kifinomultság, jólöltözöttség, szépérzék, stílusosság, sikk (bizalmas)
  • csín (régies), csiszoltság, simaság

előtte

határozószó
  • ezelőtt, korábban, ezt megelőzően

marionett

főnév
  • marionettbáb, báb, bábu

befon

ige
  • összefon, becsavar, besodor, összesodor, csomóba köt
  • belefon
  • körülfon, körülvesz, körülfog
  • behálóz, elcsábít, befűz (bizalmas), megfőz (bizalmas), meghódít, elcsavarja a fejét (valakinek), elbolondít, magába bolondít, megnyer, hálójába ejt, hálójába kerít, rabul ejt, megigéz, elbűvöl, ujja köré csavar
  • (tájnyelvi): befal, megeszik

barátság

főnév
  • cimboraság, pajtásság, haverság (szleng)
  • bajtársiasság, testvériesség, cinkosság, szövetség, rokonszenv, szimpátia, szolidaritás
  • jóindulat, szívesség

belépődíj

főnév
  • belépti díj, belépő, beugró (szleng)

elszámol

ige
  • beszámol, számot ad (valamiről)
  • elszámlál (valameddig)

értesítés

főnév
  • üzenet, közlés, hír, híradás, hirdetmény, közlemény, tájékoztató, tudósítás, információ, drót (szleng), tájékoztatás
  • idézés, avizó (idegen), értesítvény

görény

főnév
  • petymeg
  • (szleng) (jelzőként is): rohadék (durva), tróger (durva), mocsok (durva)

felvilágosít, fölvil

ige
  • tájékoztat, informál, megmagyaráz, megvilágít, megértet (valakivel valamit), felokosít (tájnyelvi), kiokosít, megokosít (tájnyelvi), kitanít (bizalmas), útbaigazít, feleszel (tájnyelvi), felnyitja a szemét (valakinek), beavat (valamibe), felhomályosít (tréfás)

elfeled, elfelejt

ige
  • megfeledkezik (valamiről, valakiről), kiver a fejéből (valamit), emlékezetből elszalaszt (régies), kitöröl az emlékezetéből, kimegy a fejéből, kimegy az eszéből, kipárolog a fejéből (bizalmas) Sz: elfelejti, mint a tegnapi álmot; elfelejti, mint az eperfa virágját
  • elmulaszt

egyszerűsít

ige
  • ésszerűsít, célszerűsít, összevon, leszorít, (szöveget) megrövidít, megkönnyít, redukál, racionalizál, szimplifikál (idegen)

elmosódik

ige
  • elmállik, szétmállik
  • (írás): elhomályosodik, elhalványul, összefolyik, kifakul, megfakul
  • elhomályosodik, elhomályosul, elhalványodik, elhalványul, ködbe vész, szétfolyik, szürkül, belevész (valamibe), beleolvad (valamibe), elenyészik
  • (emlékkép): elhalványodik, elhalványul, elhomályosodik, elhomályosul, szertefoszlik

felszíni

melléknév
  • föld feletti, talajszint feletti, felületi
  • sekély, kinti, külső

elhomályosul

ige
  • elhomályosodik, elsötétül, elsötétedik, elborul, elkomorodik, befelhősödik
  • (szem): könnybe lábad, könnybe borul, bepárásodik, bepókhálósodik (régies)
  • elhalványul, megfakul, meggyengül, elmosódik, tompul, elenyészik, elhal, eltűnik

csőstül

határozószó
  • seregestül, tömegesen, tömegestül, csapatostul, bőségesen, mindenestül

előítélet-mentes

melléknév
  • elfogulatlan, tárgyilagos, toleráns, pártatlan, megértő, türelmes, elnéző, liberális, szabadelvű

felvág, fölvág

ige
  • felvagdal, összevagdal, összevág, feldarabol, felaprít, felszel, felszeletel, felszabdal, feltrancsíroz (bizalmas), felszegdel (tájnyelvi)
  • felmetsz, felhasít, felnyit
  • feldob, felhajít, felcsap, fellódít
  • kérkedik, dicsekszik, nagyzol, henceg, hetvenkedik, hivalkodik, adja a bankot (szleng), anzágol (bizalmas), nagyképűsködik, fennül (tájnyelvi), büszkélkedik, páváskodik, háryjánoskodik