előhív szinonimái

ige
  • előszólít, kihív, előkiált (tájnyelvi)
  • (emléket): felidéz, felelevenít, napfényre hoz, napvilágra hoz, előidéz (régies)
  • idehoz, kihoz, előszed, elővesz, előránt, előkotor (bizalmas), elővarázsol (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ihlet1

főnév
  • sugallat, inspiráció, lendület, tűz, alkotóerő

nekivadul

ige
  • nekiszilajodik, belelovalja magát, bevadul (szleng), beindul (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előhív szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elillan

ige
  • elpárolog
  • (gáz): eloszlik, eltűnik, szétoszlik, elszökik
  • elmúlik, tovaszáll, eliramlik, elsuhan, szertefoszlik
  • megszökik, elmenekül, továbbáll, eloson, elsompolyog, kereket old, angolosan távozik, meglép (bizalmas), elszelel, elinal, elkotródik, eliszkol, elpucol (szleng), meglóg, eliszkódik (régies), megugrik (bizalmas), olajra lép (szleng), lelécel (szleng), felszívódik (szleng), megpattan (szleng) Sz: eltűnik, mint szürke szamár a ködben (szleng)

díszlet

főnév
  • (szaknyelvi): dekoráció, színfal, kulissza, szuffita (idegen)

dekadencia

főnév
  • hanyatlás, romlás, visszaesés, bomlás, sorvadás, pusztulás

cékla, céklarépa

főnév
  • vörösrépa (tájnyelvi)

elmázol

ige
  • elken, szétdörzsöl, elmaszatol(szaknyelvi)

engesztel

ige
  • békít, enyhít, békéltet, megkövet, bocsánatot kér, engedelmet kér, kiengesztel
  • megnyugtat, csillapít, lecsitít, csendesít

meggyorsít

ige
  • siettet, sürget, szorgalmaz, előmozdít, felgyorsít
  • sarkall, serkent, nógat, ösztönöz, hajszol

besoroz

ige
  • bevonultat, behív, újoncoz (régies), verbuvál (régies), mozgósít, bevesz (bizalmas), asszentál (régies), rekrutál (régies), toboroz (régies), behagy (tájnyelvi)
  • beiktat, közbehelyez

bélgörcs

főnév
  • hasgörcs, hascsikarás, kólika (tájnyelvi), köldökcsömör (régies), szélkín (régies)

biléta

főnév
  • (tájnyelvi): belépőjegy, jegy, menetjegy
  • vámcédula, cédula, bárca, levélke
  • (tájnyelvi): jelvény, kitüntetés

ereszt

ige
  • bocsát, kibocsát
  • növeszt
  • (vizet): enged, csapol, folyat
  • (bizalmas): szellent
  • elenged, elereszt, elbocsát
  • lazít, tágít, bővít
  • (szleng): kielégül, ejakulál

fecsegés

főnév
  • csevegés, csevej, trécselés, terefere, teretura (régies), diskurálás, társalgás, beszélgetés
  • locsogás, szószaporítás, mellébeszélés, szájjártatás, lárifári, handabanda (bizalmas), blabla (bizalmas), duma (szleng), hanta (szleng), kvaccs (bizalmas), smonca (szleng), szódara (tájnyelvi), rizsa (szleng), paláver (szleng), szósz (szleng), süketelés (szleng), letyelótya (tájnyelvi), lityifityi (tájnyelvi), diridara (tájnyelvi), pipereszarka-csörgés (tájnyelvi)
  • szóbeszéd, mendemonda, mese (bizalmas), pletyka Sz: csépelt szalma beszéde; koca koca tarka, se füle, se farka

hadovál

ige
  • (szleng): beszél, fecseg, hetet-havat összehord, összevissza beszél, mellébeszél

fordulat

főnév
  • körbeforgás
  • változás, váltás, átalakulás, fordulópont, krízis
  • (régies): kanyarulat
  • kifejezés, szókapcsolat

előítélet-mentes

melléknév
  • elfogulatlan, tárgyilagos, toleráns, pártatlan, megértő, türelmes, elnéző, liberális, szabadelvű

elhatározás

főnév
  • döntés, határozat, eltökélés, elgondolás, szándék, akarat, célkitűzés, terv, cél

elutazás

főnév
  • útra kelés, eltávozás, elmenetel

fogócska

főnév
  • fogó, fogósdi, cicajáték, cicázás, kergető, kergetőzés, cika (tájnyelvi), cicás (tájnyelvi), cika-mátka (tájnyelvi)

előző

melléknév
  • korábbi, előbbi, előbbeni (tájnyelvi), megelőző, eddigi, régi, régebbi, hajdani, egykori, tavalyi, korai, előidejű, fentebbi, fenti, nevezett

melléknév
  • buckás, dimbes-dombos, egyenetlen, púpos, hepehupás, hegyes, dönyörös (tájnyelvi), partos (tájnyelvi), hoporcsos (tájnyelvi), halmos, bérces (tájnyelvi)
  • emelkedő
  • domború, kidomborodó

emberiség

főnév
  • emberi nem, emberi nemzet (régies), emberi faj, emberfaj, ember, világ
  • (régies): emberség, emberiesség, humanitás, humánum

fondorlat

főnév
  • ármány, cselszövés, intrika, csel, csalás, rászedés, beugratás, félrevezetés, mesterkedés, fortély, manipuláció, machináció (bizalmas), fifika (bizalmas), furfang, csalafintaság, csalárdság, hamisság, ravaszság, szemfényvesztés, trükk, átverés (bizalmas)