elmagyaráz szinonimái

ige
  • megmagyaráz, kifejt, elmond, megvilágít, értelmez
  • fényt derít (valamire), világosságot derít (valamire) Sz: szájába rág

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

menteget

ige
  • tisztáz, igazol, ment, szépít, leplezget, mellette szól, védelmez, exkuzál (idegen), pártfogol, gyámolít

eltartott

melléknév
  • kitartott (pejoratív), gondozott
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elmagyaráz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elfenekel

ige
  • elnadrágol, elnáspángol, elrak, eltángál, kiporol (bizalmas), elpáhol, elpüföl, elver, megver Sz: kiporolja a nadrágját

dermedt

melléknév
  • fagyott, merev, meredt, megmerevedett, rideg, szilárd, kemény, mozdulatlan, rugalmatlan, gémberedett, élettelen, holt
  • rémült, meghökkent, kövült
  • öntudatlan, kábult, bódult, zsibbadt

csuhé

főnév
  • (tájnyelvi): csuha (tájnyelvi), suska (tájnyelvi), kukoricahaj (tájnyelvi)

burok

főnév
  • héj, hüvely, hártya, kéreg, bőr, háncs
  • magzatburok

elképzelhetetlen

melléknév
  • megfoghatatlan, felfoghatatlan, hihetetlen, lehetetlen, valószínűtlen, képtelen, megvalósíthatatlan, keresztülvihetetlen, abszurd, fantasztikus, érthetetlen

elvisz

ige
  • átvisz, elhord, elcipel, elvonszol, elhurcol, elfuvaroz, elszállít, eltranszparál (tájnyelvi)
  • elragad, magával ragad
  • ellop, elrabol, elvesz, eltulajdonít, elemel, elcsór (bizalmas)
  • elvezet, elkísér
  • (elemi csapás): elpusztít, tönkretesz
  • (díjat): elnyer, megnyer, megszerez, elér, megkap, hazavisz

megellik

ige
  • megkölykedzik, megkölykezik, megfial, megfiadzik, megvemhezik (tájnyelvi), lemalacozik, legidázik, leborjazik

bemenet

főnév
  • bemenetel, belépés
  • bejárat, bejáró, kapu, ajtó
  • input (szaknyelvi)(szaknyelvi)

beláthatatlan

melléknév
  • végeláthatatlan, áttekinthetetlen, határtalan, végtelen, láthatártalan (régies)
  • előre nem látható, kiszámíthatatlan, átláthatatlan, felmérhetetlen

betetőz

ige
  • befed, becserepez, bezsindelyez (régies), behéjaz (régies)
  • kiteljesít, bevégez, végrehajt, véghezvisz, befejez, megkoronáz

engedményes

melléknév, főnév
  • kedvezményes, akciós, leértékelt, diszkont, kiárusított
  • kedvezményezett, cesszionárius (idegen), koncesszionált (idegen)

fájdít

ige
  • fájlal, fájást érez, sajdít, fájít (tájnyelvi), sajdol (tájnyelvi), sajnál (tájnyelvi), bán
  • panaszkodik, panaszol

gyújtás

főnév
  • indítás, működtetés

fogat1

ige
  • felszerszámoztat, befogat

elmebajos

melléknév
  • elmebeteg, pszichotikus (szaknyelvi), őrült, tébolyodott, bolond, háborodott, elmeháborodott, megzavarodott, meghibbant, féleszű, esztelen
  • (bizalmas): hülye, idióta, dilis, ütődött (bizalmas), bogaras, félcédulás, tökéletlen, eszement

életkor

főnév
  • élettartam, életidő
  • életszakasz

elszalaszt

ige
  • elfuttat, elküld, meneszt, elszalajt (tájnyelvi)
  • elmulaszt, kihagy, lemarad (valamiről), lekésik (valamiről), elpasszol (bizalmas), elhibáz, elveszteget, eltéveszt, elnéz, elesik (valamitől), elereszt (régies)(valamivel)

filozófia

főnév
  • bölcselet, bölcsészet (régies), bölcsészettan (régies), bölcselem (régies), bölcsességtan (régies)
  • ideológia
  • életfilozófia, életfelfogás, gondolkodásmód, világlátás, világnézet, világszemlélet

előfeltétel

főnév
  • feltétel, követelmény, kívánalom, kikötés, megkötés, megkövetelés, elvárás, kiírás, korlátozás, megszorítás, fenntartás, sine qua non (idegen)

diktátor

főnév
  • zsarnok, despota, elnyomó, kényúr (választékos), önkényúr, egyeduralkodó, élet-halál ura, tirannus (régies)
  • kiskirály, autokrata

eltökél

ige
  • elhatároz, eldönt, feltesz, fejébe vesz, megfogad

fogadóóra

főnév
  • ügyfélfogadás, félfogadás, látogatási idő