elcsavarog szinonimái

ige
  • elkóborol, elkószál, elcselleng

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

feltevés, föltevés

főnév
  • feltételezés, elmélet, teória, vélelem (szaknyelvi), vélelmezés, vélekedés, hipotézis
  • gyanú, sejtés, találgatás

nyel

ige
  • lenyel, fal, faldos (tájnyelvi), töltöz (régies)
  • habzsol, faldoklik (régies)
  • magába fojt, tűr
  • belélegez, beszív, befogad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elcsavarog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyenget

ige
  • simít, lapít, döngöl, gyalul, lecsiszol, egyenesít, hengerel, boronál, sulykol, dömöcköl (tájnyelvi), sikárol (tájnyelvi), csömöszöl (tájnyelvi), bárdol (régies), egyel (régies), planíroz (régies), egalíroz (régies), nivellál (idegen)
  • elősegít, előmozdít

cserkész, cserkészi

ige
  • kutat, keres, kémlel, szaglász, nyomoz, vizslat, kajtat, koslat, szimatol, bürkész (régies), fürkész, leselkedik, lesben áll, busíroz (régies), cserkel (tájnyelvi), csapáz (tájnyelvi), fitykéz (tájnyelvi)
  • (nőkre): hajt (szleng), nőzik, csajozik (szleng), vadászik (szleng)
  • kószál, bolyong, kujtorog, kóborol

családtag

főnév
  • hozzátartozó, rokon, retyerutya (tájnyelvi)

bizony I.

módosítószó
  • igazán, valóban, tényleg, csakugyan, igenis, bezzeg, persze, hát, ám, ugyan, bizigen (tájnyelvi), debízott (tájnyelvi), biz (tájnyelvi)

ékel

ige
  • becsíptet, beszorít, feszít, hasít, csapoz (szaknyelvi)
  • (vkik, vmik közé ékeli magát): ékelődik, férkőzik, furakodik

elnyel

ige
  • bekap, lenyel
  • (föld, víz): magába zár, eltemet
  • (sötétség): eltakar, beburkol
  • (hangot): elnyom, túlharsog
  • felszív, abszorbeál (szaknyelvi)
  • (vállalkozás pénzt): felemészt

magatartás

főnév
  • magaviselet, magaviselés (régies), viselkedés, viselkedésmód, megjelenés, élésmód (régies), attitűd, habitus, modor, fellépés, közeledés, közeledésmód, hozzáállás, viszonyulás, beállítottság
  • kiállás

bárd2

főnév
  • (régies): énekes, költő, lantos, dalnok, dalos, énekmondó, trubadúr (régies), regős, jokulátor, igric (régies)

bab

főnév
  • paszuly (tájnyelvi), faszuly (tájnyelvi), faszulyka (tájnyelvi), fuszulyka (tájnyelvi), törökborsó (tájnyelvi)

beismer

ige
  • bevall, megvall, elismer, belát

előrejelzés

főnév
  • figyelmeztetés, intés, prognózis, jóslat, jóslás, jövőbe látás, jövendölés, előjel, ómen, megérzés

épül

ige
  • készül, felépül, emelkedik
  • fejlődik, halad, nemesedik, finomodik
  • lábadozik, gyógyul, talpra áll, rendbe jön, javul
  • (valamin): alapul, nyugszik

gerelyvetés

főnév
  • gerelyhajítás, gerely

felrezzen, fölrezzen

ige
  • felriad, felretten, föleszmél, felijed, összerezzen, megrezzen, felrezzen, összerázkódik, felserken (régies), fölindul (régies), felrebben (tájnyelvi), felránkodik (tájnyelvi), felkerren (tájnyelvi), felneszel, felretteg (tájnyelvi)

elcsitul

ige
  • elhalkul, elcsendesedik, elhallgat
  • elcsendesedik, elhal, elenyészik, alábbhagy, elpihen
  • lecsillapul, lecsillapodik, megnyugszik, csihad (tájnyelvi)

egy II.

névmás
  • valamely

elképzelhetetlen

melléknév
  • megfoghatatlan, felfoghatatlan, hihetetlen, lehetetlen, valószínűtlen, képtelen, megvalósíthatatlan, keresztülvihetetlen, abszurd, fantasztikus, érthetetlen

felment, fölment

ige
  • mentesít, diszpenzál (idegen), exonerál (idegen), feloldoz, abszolvál (szaknyelvi), szalvál (idegen)
  • megszabadít, felszabadít
  • felmond, elbocsát, felfüggeszt, elmozdít, eltávolít, meneszt, útnak ereszt, levált, hivatalától megfoszt, kirúg (bizalmas), lapátra tesz (szleng)
  • tisztáz, igazol, rehabilitál, ártatlannak nyilvánít, elejti a vádat, felmentő ítéletet hoz

életfelfogás

főnév
  • életszemlélet, életelv, életfilozófia, világnézet, gondolkodásmód, életérzés (választékos), mentalitás

csipet

főnév
  • (jelzőként): kicsi, kevés, kicsinyke, csipetnyi, csepp, morzsa, morzsányi, szemernyi, csipendő, valamicske, kevéske, fincurnyák (bizalmas), jottányi

ellentétes

melléknév
  • ellenkező, szembenálló, antagonisztikus, antonim (szaknyelvi), poláris (szaknyelvi), differens (szaknyelvi), disszonáns (szaknyelvi), kontroverz (régies)
  • összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen, ellenkező(választékos)
  • fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentett (szaknyelvi)

félreértés

főnév
  • tévedés, hiba, zavar, téves nézet, tévképzet, tévhit, elnézés, hibás ítélet, balmagyarázat (régies), melléfogás, értelemzavar, összecserélés, quidproquo (idegen)
  • civódás, viszály, konfliktus, bonyodalom, ellentét, összezördülés, összekülönbözés
  • disszonancia, elcsavarás (régies)