önológus jelentése

  • mezőgazdaság borász, borszakértő
  • magyar, lásd még: önológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

További hasznos idegen szavak

apperszonáció

  • orvosi személyiségváltozás, hasadásos elmezavarnál fellépő hamis azonosulás más személyiséggel vagy annak egy szeletével
  • tudományos latin appersonatio ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | persona ‘személy(iség)’, lásd még: perszóna

eutektikus

  • kémia eutektikumot tartalmazó, annak tulajdonságával bíró
  • német eutektisch ‘ua.’, lásd még: eutektikum
A önológus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

exultáció

  • ujjongás, lelkesedés, örömrivalgás
  • lar exultatio ‘ua.’, lásd még: exultál

gallikanizmus

  • vallás a Rómával szembeni nagyobb önállóságra törő irányzat a francia katolikus egyházon belül a 15–19. században
  • francia gallicanisme ‘ua.’, lásd még: gallikán

pertli

  • zsinór, keskeny szalag
  • fűző, cipőfűző, cipőzsinór
  • bajor-osztrák kicsinyítő képzős pertl ‘ua.’ ← német Borte ‘szegély, paszomány’ ← Bord ‘szél, part, szegély’

etnarcha

  • történelem provincia élére Róma által kinevezett, a helyi nemességből származó uralkodó
  • latin ethnarchagörög ethnarkhész ‘ua.’: ethnosz ‘nép’ | arkhé ‘uralom’

autobiografikus

  • irodalom önéletrajzi jellegű
  • önéletrajzzal kapcsolatos
  • német autobiographisch ‘ua.’, lásd még: autobiográfia

erózió

  • geológia a folyóvíz, a jég és a szél letaroló, pusztító és ezzel a földfelszínt alakító munkája
  • geológia a folyóvíz völgyképző munkája
  • orvosi felmaródás, hiány a hámszövet felületén
  • átvitt értelemben kopás, szellemi vagy erkölcsi elértéktelenedés
  • tudományos latin erosio ‘ua.’, lásd még: erodál

enfin

kiejtése: anfen
  • végre
  • francia, ‘ua.’: enlatin in ‘-ban’ | finlatin finis ‘vég’

geofág

  • biológia földevő állat (pl. giliszta)
  • német geophagtudományos latin geophagus ‘ua.’: lásd még: geo- | görög phagein ‘eszik’

rekurrens

  • jogtudomány fellebbező
  • anatómia visszafutó (ideg)
  • orvosi visszatérő, ismétlődő
  • csillagászat ismételt fellobbanásokat produkáló (nóva)
  • latin recurrens ‘ua.’, tkp. ‘visszatérő’, lásd még: rekurrál

diasztematika

  • zene a hangközöket jelölő régi kottaírási mód a 10–11. században
  • tudományos latin diastematica (ars) ‘a közök (mestersége)’, lásd még: diasztéma

stramm

  • erős, izmos, keménykötésű, teherbíró
  • német, ‘ua.’ ← holland stram ‘feszes, erős’

alteráció

  • módosítás
  • zene hangnemi módosítás
  • + felindulás, izgalom
  • német Alteration ‘ua.’: allatin ad ille ‘ahhoz’ | lásd még: alterál

eloxál

  • műszaki alumínium felületet elektrokémiai úton színes oxidbevonattal lát el
  • német eloxieren ‘ua.’, lásd még: el(ektromos), ox(idál)

szintagma

  • nyelvtan szószerkezet, szavak logikai vagy nyelvi kapcsolódása a mondatban
  • német Syntagma ‘ua.’ ← görög szüntagma, szüntagmatosz, eredetileg szüntak-ma ‘csapattest, alkotmány, szerkezet’, lásd még: szintaxis