vindikáció jelentése

  • követelés, követelődzés, igény
  • latin vindicatio ‘ua.’, lásd még: vindikál

További hasznos idegen szavak

helepolisz

  • történelem kerekeken gurított fa ostromtorony mint ókori görög hadászati eszköz
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘városbevevő’: haireó, helomai ‘megragad, elfoglal’ | polisz ‘város’

misanthrop

A vindikáció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

operácionalizmus

  • tudomány a valóság elfogadható kritériumait kereső tudományos és filozófiai módszer, amely szerint a fogalmaknak és kijelentéseknek ki kell állniuk a fizikai mérhetőség próbáját
  • angol operationalism ‘ua.’: operational ‘művelettel kapcsolatos’, lásd még: operáció | lásd még: -izmus

ballon d’essai

kiejtése: balon desszé
  • kísérleti léggömb
  • átvitt értelemben egy tervnek vagy gondolatnak a "megszellőztetése", hogy a kiváltott hatást lemérhessék
  • francia, ‘ua.’, lásd még: ballon | essai ‘próba’, lásd még: esszé

kutter

  • hajózás egyárbocos, gyors járatú vitorlás hajó
  • hajózás parti őrhajó vagy kisebb halászhajó
  • angol cutter ‘ua.’, tkp. ‘(a hullámokat) szelő’ ← cut ‘vág, szel’

retikuláris

  • tudomány hálószerű, hálózatos
  • latin reticularis ‘ua.’, lásd még: retikulum

matrimoniális

  • jogtudomány házassági
  • tudományos latin matrimonialis ‘ua.’, lásd még: matrimónium

interrupció

  • félbeszakítás
  • latin interruptio ‘ua.’ ← interrumpere, interruptum ‘félbeszakít’: inter ‘között, közé’ | rumpere ‘tör, szakít’

elektor

  • politika közvetett választási rendszerben olyan személy, aki választói nevében szavaz
  • történelem választófejedelem a német-római birodalomban
  • latin elector ‘választó’ ← eligere, electum ‘kiválaszt’: e(x)- ‘ki’ | legere ‘olvas, gyűjt, kiszemel’

becquerel

kiejtése: bekerel
  • magfizika a radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége (bomlás/mp)
  • A. H. Becquerel francia fizikus nevéről

hemipelágikus

  • földrajz a partmenti sekély tenger és a mélytenger közötti (övezet)
  • lásd még: hemi-, pelágikus

glimmlámpa

  • villamosság ködfénylámpa, parázsfénylámpa, főleg jelzésre vagy ellenőrzésre használt, gázkisülésű lámpa
  • német Glimmlampe ‘ua.’ ← glimmen ‘izzik’

luxáció

  • orvosi ficam
  • tudományos latin luxatio ‘ua.’ ← luxare, luxatum ‘kificamodik’ ← luxus ‘kificamodott’ ← görög loxosz ‘görbe’
  • lásd még: loxodroma

hidrológia

  • tudomány víztan, a felszíni és a mélységi vizekkel foglalkozó tudomány
  • tudományos latin hydrologia ‘ua.’: göröghüdór, hüdrosz ‘víz’ | lásd még: -lógia

spiritualizmus

  • filozófia a mindenség őselvét szelleminek valló felfogás
  • filozófia a léleknek önálló létet tulajdonító felfogás
  • angol spiritualism ‘ua.’, lásd még: spirituális, -izmus

fitogeográfia

eburneáció

  • orvosi csonttömörülés
  • tudományos latin eburneatio ‘ua.’, tkp. ‘elefántcsonttá válás’: eburneus ‘elefántcsontból való’ ← ebur ‘elefántcsont’