stilisztika jelentése

  • a stílussal foglalkozó, annak törvényeit és eszközeit vizsgáló tudomány
  • német Stilistikfrancia stilistique ‘ua.’, lásd még: stílus

További hasznos idegen szavak

eritrofillon

  • növénytan a levelek őszi vörösödését előidéző festékanyag
  • görög erüthrosz ‘vörös’ | phüllon ‘növény’ ← phüó ‘sarjad’
A stilisztika és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

capita aut navim

kiejtése: kapita…
  • történelem a pénzfeldobást kísérő szöveg az ókori Rómában, "fejeket vagy hajót", mivel a pénz egyik oldalán kétarcú Janus-fej volt, a másikon hajóorr
  • latin caput, capitis ‘fej’ | navis ‘hajó’

recu-

kólon

  • irodalom több verslábból álló egység a klasszikus időmértékes verselésben
  • nyelvtan kettőspont
  • tudományos latin colongörög kólon ‘ua.’, tkp. ‘testrész, tag’

additív

  • matematika összegező, összeadó (művelet)
  • kémia addíciós jellegű (folyamat)
  • német additiv ‘ua.’, lásd még: addíció

diszkvalifikáció

  • leminősítés
  • sport kizárás versenyből szabálytalanság miatt
  • német disqualifikation ‘ua.’, lásd még: diszkvalifikál

ökonomizmus

  • tudomány a gazdasági tényezőt túlértékelő történelemfelfogás
  • német Ökonomismus ‘ua.’, lásd még: ökonómia, -izmus

monofóbia

  • lélektan beteges félelem az egyedülléttől
  • tudományos latin monophobia ‘ua.’: görög monosz ‘egyedüli, magános’ | lásd még: fóbia

ignimbrit

  • geológia tufaláva, heves vulkáni kitörésből származó törmelékes kőzettípus
  • német Ignimbrit ‘ua.’, tkp. ‘tűzesőkő’: latin ignis ‘tűz’ | imber, imbris ‘eső’ | -it (ásványra utaló toldalék)

szatirikus

  • melléknév egyéni vagy társadalmi hibákat kigúnyoló, csúfondáros, epés, csípős
  • főnév szatírák írója
  • német satirischfrancia satirique ‘ua.’, lásd még: szatíra

pszefit

  • geológia borsónyi vagy nagyobb szemcsés ásványtörmelékből álló üledékes kőzet
  • angol psephite ‘ua.’: görög pszephosz ‘kavics’ | -it (ásványra utaló toldalék)

paideia