sróf jelentése

  • csavar
  • bajor-osztrák schrauf ← német Schraube ‘csavar’

További hasznos idegen szavak

neutronfizika

  • fizika a neutronok és más anyagok kölcsönhatásával foglalkozó fizikai résztudomány
  • lásd még: neutron, fizika

autoinfekció

  • orvosi belső eredetű fertőződés a szervezetbe korábban bejutott kórokozók hatására
  • tudományos latin autoinfectio ‘ua.’, lásd még: auto-, infekció
A sróf és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

sziderocita

  • orvosi vasat nemcsak hematin formájában tartalmazó vörösvérsejt
  • tudományos latin siderocyta ‘ua.’: görög szidérosz ‘vas’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’

aggregáció

  • kémia a kolloid rendszert felépítő anyagrészek halmozódása
  • angol aggregation ‘ua.’, lásd még: aggregál

laticel

  • habgumi, kaucsuktej habjából nyert párnázó gumianyag
  • ipari márkanév: lásd még: latex | latin cella ‘cella, üreg’

slágvort

  • vezérszó, a lényegre emlékeztető, gyorsan odavetett néhány szó (jegyzetben, vázlatban)
  • jelszó, végszó
  • német Schlagwort ‘ua.’: (mit einem) Schlag ‘hirtelen’, tkp. ‘egy ütéssel’ | Wort ‘szó’

oráns

  • művészet térdelve imádkozó alak szobra középkori és reneszánsz templomokban
  • latin, ‘ua.’ ← orare, oratum ‘előad, kér, könyörög, imádkozik’

euritmika

dragée

káosz

  • mitológia a teremtést megelőző zűrzavaros, rendezetlen állapot
  • átvitt értelemben zűrzavar, fejetlenség, összevisszaság
  • latin Chaos ← görög Khaosz ‘ua.’, tkp. ‘szakadék, űr’ ← khaszkó ‘tátong’

taburett

  • bútor alacsony, támla és karfa nélküli szék
  • tábori szék
  • német Taburett ← francia kicsinyítő képzős tabouret ‘ua.’ ← középfrancia tabour (mai francia tambour) ‘dob’ ← arab tanbur ‘ua.’
  • lásd még: tamburmajor

akauzalitás

  • filozófia az okozati összefüggések létét elutasító bölcseleti irányzat
  • görög a- ‘nem’ | lásd még: kauzalitás

antropologizmus

  • filozófia olyan bölcseleti felfogás, amely az embert minden tevékenységével és kultúrájával együtt a természet jelenségeként kezeli
  • angol anthropologism ‘ua.’, lásd még: antropológia, -izmus