prolepszis jelentése
retorika várható ellenvetés előzetes elhárítása szónoki beszédben
növénytan a következő évi rügyek idő előtti kihajtása
görög prolépszisz ‘ua.’, tkp. ‘előre megragadás’: pro- ‘előre’ | lambanó ‘megragad’
További hasznos idegen szavak
orvosi lázkeltő
geológia vulkáni eredetű
lásd még: piro- , -gén
állattan a ma élő hüllők többségét magában foglaló rendszertani alosztály
tudományos latin , ‘ua.’: görög lepisz, lepidosz ‘halpikkely’ | szaurosz ‘gyík’
A prolepszis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
tudomány a felszín alatti vizekkel foglalkozó földtani tudományág
lásd még: hidro- , geológia
orvosi elhalás
tudományos latin diaphtora ‘ua.’ ← diaphtheiró ‘elpusztít’: dia- ‘át’ | phtheiró ‘ront, pusztít’
fizika a fényhullám műszaki hasznosítása
műszaki ennek technológiája
angol photonics ‘ua.’, lásd még: foton (az elektronika mintájára)
geometria parabola alakú, keresztmetszetű (pl. tükör)
német parabolisch ‘ua.’, lásd még: parabola
műszaki aprítógép, zúzógép
angol dismembrator ‘ua.’ ← dismember ‘széttagol, darabokra tép’: latin dis- ‘szét’ | membrum ‘tag’
orvosi kancsalság
tudományos latin strabismus ‘ua.’: görög sztrabosz ‘kancsal’ | lásd még: -izmus
nyomdászat a hollandiai Elsevier kiadó gondozásában 1581 és 1712 között megjelent mintegy 2000 kisalakú, szép tipográfiájú, bőrkötéses könyv
a holland Elsevier családnévből
élelmiszer tehéntejből készült lágy francia sajt
készítési helyéről, a közép-franciaországi Brie vidékről
irodalom a ditirambus vonásait mutató, ilyen jellegű
irodalom a ditirambusokkal kapcsolatos
német dithyrambisch ‘ua.’, lásd még: ditirambus
ásványtan hatszöges kristályrendszerű ólomszulfát
angol pyromorphite ‘ua.’: lásd még: piro- | görög morphé ‘alak’ | -it (ásványra utaló toldalék)
művészet gömbös testű, egyfülű ókori görög merítőkancsó, amellyel a kratérből az ivócsészékbe merték a vízzel vegyített bort
görög , ‘ua.’: oinosz ‘bor’ | khoé ‘kiöntés’ ← khusz ‘kanna’