latinIsraelita ← görögIszraelitész ‘Izrael követője, utóda’ ← Izrael, Jákobnak, a zsidók egyik ősatyjának, Izsák fiának mellékneve ← héberJiszráél ‘Isten harcosa’ vagy ‘Istennel harcol’
A pecsovics és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
nyelvtan tudákos szószármaztatás, általában téves analógia folytán létrejött szóalak, pl. hold (égitest) az eredeti hód helyett, a más eredetű hold (területmérték) befolyására
tudományos latinhyperurbanismus ‘ua.’: göröghüper ‘fölött, túl’ | urbanus ‘városi(as)’, értsd ‘tanult, művelt’ ← urbs ‘város’
nyelvtan a szóelemzés elvét képviselő, tehát a mondja, látja írásmódot ajánló irányzat a 18. század végén és a 19. század elején zajlott "helyesírási háborúban" (szemben az ipszilonisták javasolta mongya, láttya formákkal)
(összetételek előtagjaként) a jelzett földrajzi, nyelvi, etnikai vagy vallási egységet átfogó, az egészre kiterjedő: pánhellén, pánszláv, pánamerikai, pánafrikanizmus, pániszlámizmus stb.
hátrahagyott, az alkotó halála után publikált vagy megtalált (szellemi, művészi alkotás)
az alkotó halála után elérkező, bekövetkező (hírnév, elismerés)
az alkotó halála után odaítélt (díj, kitüntetés)
latinfelsőfokpostumus ‘legutolsó’, majd ‘utószülött’ (aki apja halála után jött világra) ← post ‘után’
A régebbi posthumus, poszthumusz írásmód (akár a franciaposthume és angolposthumous) tudákos középkori etimologizálásból ered, a humus ‘föld, televény’ beleértéséből
