kako- jelentése
(tudományos szóösszetételek előtagjaként) rossz, rút
görög kakosz ‘rossz’
További hasznos idegen szavak
orvosi az emlőről röntgenfelvételt készítő berendezés rákgyanús szövetelemek felderítéséreangol mammograph ‘ua.’, lásd még: mammográfia
orvosi csontpótlástudományos latin osteoplastica ‘ua.’, lásd még: oszteo- , plasztika
A kako- és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
zene rosszul hangzó, fülsértőkirívó, elütő, oda nem illő
átvitt értelemben egyenetlenséget okozó, sértőkéső latin dissonans ‘ua.’ ← dissonare ‘széthangzik, elüt’: dis- ‘szét, el’ | sonare ‘hangzik’ ← sonus ‘hang’
zsarnoki, önkényuralmi
angol autokratic ‘ua.’, lásd még: autokrata
lélektan a szuggesztió jelenségét kutató tudományágtudományos latin suggestologia ‘ua.’, lásd még: szuggesztió , -lógia
kémia kiegyenlítő vagy tompító oldatlásd még: puffer
főnév a társadalomnak, az emberek valamely csoportjának a színe-java, legjava, krémjemelléknév kiválasztott, válogatottrangos, kiemelkedő, előkelő
francia élite ‘kiválasztott’ ← élire ‘kiválaszt’ ← latin eligere ‘ua.’, lásd még: elektor lásd még: elegáns , eligál , mirelit
ásványtan dodekaéderben kristályosodó vörös rézoxid, a réz legfontosabb ércásványanémet Kuprit ‘ua.’ ← latin cuprum ‘réz’ | -it (ásványra utaló toldalék)
geológia sugaras-gömbös elegyrész az üveges vulkáni kőzetekbennémet Sphärolith ‘ua.’: lásd még: szféra | görög lithosz ‘kő’
zene magas hangok gyors egymásutánja szöveg nélkül mint énekszólam ékítményeolasz coloratura ‘ékítés, színesítés’ ← colorare ‘színez’ ← latin color ‘szín’
semlegesít
kémia közömbösítpolitika semlegessé nyilvánítnémet neutralisieren ← francia neutraliser ‘ua.’, lásd még: neutrális
kémia kettős cukor (pl. répacukor)angol disaccharide ← latin disaccharidum ‘ua.’: görög di(sz) ‘kétszer’ | szakkharon ‘cukor’
