olfakció jelentése

  • orvosi szaglás, szaglóérzék
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← olfacere, lásd még: olfactus

További hasznos idegen szavak

limnológia

  • biológia a tavakkal és folyókkal foglalkozó tudományág
  • német Limnologie ‘ua.’: görög limné ‘tó, édesvíz’ | lásd még: -lógia

rizottó

  • konyhaművészet zöldséggel és húsdarabkákkal párolt, sajttal megszórt rizs
  • olasz kicsinyítő képzős risotto ‘ua.’ ← riso ‘rizs’
A olfakció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

amhara

  • az afroázsiai nyelvek egyike, Etiópia hivatalos nyelve
  • az etiópiai Amhara tartományról

szeráfi

  • angyali, égi, mennyei
  • lásd még: szeráf

girardi

kiejtése: zsirardi
  • divat lapos tetejű férfi szalmakalap
  • A. Girardi bécsi színészről, aki divatba hozta

fináncarisztokrata

likvid

  • fizika cseppfolyós
  • kereskedelem pénzben meglévő vagy könnyen pénzzé tehető, folyósítható (vagyon, tőke)
  • német liquid ‘ua.’ ← latin liquidus ‘folyékony, tiszta, átlátszó’ ← liqui ‘folyik, híg’
  • lásd még: likőr, likváció, liquet, liquor

allotriomorf

  • ásványtan olyan kristályosodási forma, amely az adott ásványra nem jellemző
  • német allotriomorph ‘ua.’: görög allotriosz ‘másra tartozó, idegen’ ← allosz ‘más’ | morphé ‘alak’

handrömi

  • játék olyan nyert játszma römiben, amikor a játékos egyszerre teszi le valamennyi lapját
  • német Handrummy ‘ua.’: Hand ‘kéz’ | lásd még: römi

indiszkutábilis

  • vitathatatlan, elvitathatatlan
  • francia indiscutable ‘ua.’: latin in- ‘nem’ | lásd még: diszkutál

libella

  • szintező, vízmérték
  • állattan szitakötő
  • latin kicsinyítő képzős libella ‘vízmérleg, vízszintes sík’ ← libra ‘mérleg’
  • lásd még: libra

in illo tempore

  • abban az időben
  • latin, ‘ua.’: in ‘-ben’ | ille ‘az’ | tempus, temporis ‘idő’

diszkordáns

  • eltérő, elütő, össze nem illő
  • geológia a földtani szerkezet irányától eltérő irányban kialakult (völgy)
  • viszálykodó, meghasonlott
  • angol, francia discordantlatin discordans, discordantis ‘ua.’ ← discordare ‘viszálykodik, ellenkezik, különbözik’: dis- ‘szét, el’ | cor, cordis ‘szív, érzület’

jeremiád vagy jeremiáda

  • irodalom a magyarság romlását sirató panaszdal mint 16–17. századi költői műfaj
  • átvitt értelemben panaszáradat, sirám, siránkozás
  • német Jeremiade ‘ua.’: Jeremiás (siralmai) (a Biblia egyik ószövetségi könyve, amelyben Jeremiás próféta siratja a feldúlt Jeruzsálemet): héber Jirmejahu ‘felmagasztal az Úr’ | lásd még: -ád(a)

asztrofotométer

  • csillagászat az égitestek fényességének mérésére való eszköz
  • lásd még: asztro-, fotométer