preponderál jelentése
másoknál nagyobb hatalma vagy tekintélye van
kitűnik
latin praeponderare ‘nagyobb súlya van’: prae ‘előtt, elé, fölé’ | ponderare ‘mérlegel’ ← pondus, ponderis ‘súly’ ← pendere ‘mér’ (függő mérlegen), eredetileg ‘függ’lásd még: pendentif
További hasznos idegen szavak
A preponderál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
nyalka, kackiás, jó fellépésű (férfi)
bajor-osztrák schneidig ‘merész, jóvágású, határozott’ ← német Schneide ‘bátorság, vakmerőség’, eredetileg ‘éle vminek’ ← schneiden ‘vág’
bizalmas (magyar nő) jómódú olasz turistákat ajándékért megkörnyékez, kitartatja vagy elvéteti magát velük (az 1970-es évektől)magyar , lásd még: digó
felidéz, emlékezetébe idéz
+ jogtudomány perbe idéz
latin evocare ‘előhív, megidéz’: e(x)- ‘ki, elő’ | vocare ‘szólít’ ← vox, vocis ‘hang’
állattan sárgásbarna, jól tejelő s jó húsú marhafajtamagyar , ‘ua.’ ← a svájci Simmental völgyről
orvosi látótérvizsgálattudományos latin campimetria ‘ua.’: campus ‘mező, térség’ | görög metreó ‘mér’
vallás középkori önostorozó szekta, ennek tagjalatin flagellans ‘ua.’ ← flagellare, flagellatum ‘ostoroz’, lásd még: flagellum
kiejtése: milflőr
textilipar apró virágokkal mintázott kelmekémia sokféle virág illatanyagából kevert illatszerfrancia , ‘ezer virág’: fr, latin mille ‘ezer’ | fleur ← latin flos, floris ‘virág’
kiejtése: delatívusz
nyelvtan a főnév helyhatározói esete, amely valaminek a felszínétől való távolodást fejez ki (a magyarban -ról, -ről raggal)tudományos latin , ‘ua.’: de- ‘el’ | ferre, latum ‘visz’
melléknév borús, borongó, bánatos, panaszos, méla (kedély, hangulat)főnév irodalom elégiaköltőlatin elegicus ‘elégiai’, lásd még: elégia
pincemester
történelem az ókorban az éléskamrára felügyelő szolgalatin cellarius ‘ua.’, lásd még: cella
+ történelem közhivatalt viselő közrendű személy
latin középfok honoratior ’tiszteltebb’, itt ‘viszonylag tisztelt, megbecsült’ ← honoratus ’tisztelt, tekintélyes’, lásd még: honorál
karabély
német Stutzen ‘rövid csövű vadászpuska’, lásd még: stuccol
orvosi végbélgyulladástudományos latin proktitisz ‘ua.’: görög próktosz ‘végbél’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
vallás vecsernyepalást, a misén kívüli szertartások alkalmával viselt, brokát díszítésű katolikus papi palástlatin semlegesnemű pluviale ‘ua.’, tkp. ‘esőköpeny’ ← pluvialis ‘esős, esőhöz való’ ← pluvia ‘eső’ ← pluit ‘esik’lásd még: impluvium
