mal-entendu jelentése
kiejtése: malantandü
félreértés
francia , ‘ua.’: mal ‘rosszul’ ← latin malus ‘rossz’ | entendu ‘értett, értve’ ← entendre ‘ért’ ← latin intendere ‘szándékozik’, lásd még: intendál
További hasznos idegen szavak
fizika spontán hőelnyeléssel járó (folyamat)német endotherm ‘ua.’: lásd még: endo- | görög thermé ‘hő’
vallás szakadár, eretnektudományos latin schismaticus ‘ua.’, lásd még: szkizma
A mal-entendu és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
átfogó, minden ismeretre kiterjedő
francia encyclopédique ‘ua.’, lásd még: enciklopédia
ujjlenyomat
angol dactylogram ‘ua.’: görög daktülosz ‘ujj’ | lásd még: gram(ma)
matematika a szögfüggvénytannal kapcsolatosangol goniometric ‘ua.’, lásd még: goniometria
kiejtése: keilitisz
orvosi ajakgyulladástudományos latin , ‘ua.’: görög kheilosz ‘ajak’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
bankjegy, papírpénz
német Banko(zettel) ‘bank(jegy)’, tkp. ‘bankcédula’, lásd még: bank
bevés, (fémbe, márványba) metsz
német gravieren ← francia graver ‘metsz’ ← ófelnémet graban (mai német graben ) ‘ás, vés’lásd még: gravure , griberli
összeállított, vegyes
összetett, több célú
egybeépített
lásd még: kombinál
ugyanaz, ugyanolyan, ugyanannyi
hasonlóképpen, szintén, ugyancsak
olasz detto ‘a mondott dolog’ (árulisták, leltári tételek visszatérő elemei helyett) ← dire, detto ‘mond’ ← latin dicere, dictum ‘ua.’lásd még: dikció
gyorsírással lejegyzett
a gyorsírással kapcsolatos
német stenographisch ‘ua.’, lásd még: sztenográfia
fényképezés a színes fényképezés kezdeti eljárása, autotípiai lemezről egy színben nyomott kép litográfiai színezésenémet Autochromie ‘ua.’: lásd még: auto- | görög khróma ‘szín’
állattan halgyík, halhoz vagy delfinhez hasonló őshüllőtudományos latin ichthyosaurus ‘ua.’: görög ikhthüsz ‘hal’ | szaurosz ‘gyík’
