macher jelentése
csalafinta, agyafúrt, mesterkedő ember
német Macher ‘valami gonoszat kitervelő személy’ ← machen ‘csinál, készít’, német argó ‘lop, csal, hamisan kártyázik’
További hasznos idegen szavak
filozófia az atomisztika elméletének híveangol atomist ‘ua.’, lásd még: atomisztika
tudomány a világmindenséggel mint egységes egésszel foglalkozó tudománynémet Kosmologie ‘ua.’: lásd még: kozmo- , -lógia
A macher és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kiejtése: likorn
mitológia egyszarvú, unikornisfrancia , ‘ua.’ ← késő latin ulicornis (nn ←ln elhasonulással) ← latin unicornis , lásd még: unikornis
vallás szentté avat, a szentek jegyzékébe felveszvallás egyházi jogszabállyá emelművészet szabállyá merevítnémet kanonisieren ← francia canoniser ‘ua.’, lásd még: kánon
alkalmazott, átdolgozott, feldolgozott
lásd még: adaptál
a mikroorganizmusok, ill. az elemi részecskék világa
átvitt értelemben az ember világa a mindenséggel szembeállítvalásd még: mikro- , kozmosz
orvosi az egyik oldal végtagjain és arcizmain fellépő rángásszerű mozgásoktudományos latin hemiballismus ‘ua.’: görög hémi ‘fél’ | balló ‘dob, dobál’ | lásd még: -izmus
növénytan a vegetatív szaporodást szolgáló áttelelőrügy egyes vízinövényekentudományos latin hibernaculum ‘ua.’, tkp. ‘téliszoba’ ← hibernus ‘téli’ ← hiems ‘tél’
végső, utolsó, lezáró
zene záróhang az ún. egyházi hangnemekbenlatin finalis ‘ua.’, tkp. ‘végső, határoló’ ← finis ‘határ, vég’lásd még: finánc , finesz , finis , finitizmus , infinitezimális , infinitivus
tudomány ismérv, ismertetőjegy, megkülönböztető jegy, a megítélés alapjadöntő tényező
latin criterium ← görög kritérion ‘ua.’ ← krinó ‘elválaszt’
kémia fémes elem a ritkaföldfémek csoportjábólEurópa nevéből | -ium (kémiai elemre utaló toldalék)
fizika olyan nyomás- vagy térfogatváltozás, amely nem jár a rendszer és a környezet hőcseréjéveltudományos latin adiabasis ‘ua.’: görög a- ‘nem | diabaszisz ‘átkelés, átlépés’ (ti. hőé egyik közegből a másikba), lásd még: adiabatikus
filozófia a természetet átható elv, értelem, világtörvény a korai görög bölcseletbenvallás az isteni teremtő Ige, amely a keresztény hit szerint Jézus Krisztusban öltött testetgörög logosz ‘beszéd, szó, ige’ ← legó beszél’lásd még: lexika
