lingvista jelentése

További hasznos idegen szavak

per dio

  • teringettét, az áldóját
  • olasz, ‘ua.’, tkp. ‘az istenért’: per ‘-ért’ | diolatin deus ‘isten’

sirventes

kiejtése: szirventesz
  • irodalom politikai vagy erkölcsi tárgyú, szatirikus hangvételű költemény a középkori provanszál lírában, amely egy már meglévő és ismert szerelmi költemény dallamát, metrumát, sőt rímeit használja fel
  • provanszál sirventés ‘ua.’, tkp. ‘szolgai, szolgáló’ ← sirvenlatin serviens ‘szolga’, lásd még: szerviens (ti. a ~ "szolgaként" követi a mintául vett verset)
A lingvista és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

divizor

  • matematika osztó
  • matematika a tört nevezője
  • latin divisor ‘ua.’, lásd még: divízió

autokrácia

  • politika önkényuralom, tekintélyuralom, zsarnokság
  • angol autocracy ‘ua.’, lásd még: autokrata

kompliment

  • bók, dicséret
  • + széptevés
  • német, ← francia compliment ‘ua.’ ← olasz complimento ‘udvariasság, kellemes beszéd’ ← latin complementum ‘kiegészítés, függelék’ (a középkori illemtankönyvek függelékben közölték az udvariassági formulákat), lásd még: komplementum

epipelon

  • biológia tengeri, tavi üledék felszínének élővilága, az ott élő fajok életközössége
  • görög epi- ‘rajta’ | pélosz ‘iszap’

eintänzer

kiejtése: ejntencer
  • előtáncos, parkett-táncos
  • német Eintänzer ‘ua.’, tkp. ‘betáncoló’: ein, in ‘be’ | tänzen ‘táncol’ ← Tanzfrancia danse ‘tánc’ ← ófrancia daunce ‘ua.’ ← frank *dintjau ‘dülöngél’

infula

  • vallás püspöksüveg kettős szalaggal
  • középkori latin. ‘ua.’ ← latin ‘piros szegélyű fehér gyapjúszalag az ókori Rómában mint papok viselete’ ← ?

onomatopoézis

  • nyelvtan hangutánzás
  • német Onomatopoes ‘ua.’: lásd még: onomato- | görög poieó ‘létrehoz, költ’

piroszféra

  • geológia tűzöv, a földfelszín alatti tűzövezet (régi elképzelés szerint)
  • német Pyrosphäre ‘ua.’, lásd még: piro-, szféra

protonotárius

  • vallás pápai kollégium elöljárója (főpapi cím)
  • történelem ítélőmester
  • + főjegyző
  • latin protonotarius ‘ua.’: görög prótosz ‘legelső’ | lásd még: nótárius

geo-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a földdel kapcsolatos, föld-
  • görög geo(eidész) ‘föld(szerű)’ ← ‘föld’

botulin

  • orvosi a botulizmust okozó baktérium
  • lásd még: botulizmus

primitív

  • kezdetleges, elmaradott, ősi, kezdeti
  • néprajz a civilizáción kívül élő, természeti (nép)
  • igénytelen, hevenyészett
  • éretlen, kiforratlan
  • tanulatlan, csiszolatlan, modortalan
  • ostoba, buta
  • német primitiv ‘ua.’ ← latin primitivus ‘kezdeti’ ← többes szám primitiae ‘kezdet’, lásd még: primícia

piroklasztit

  • geológia vulkanikus lávából keletkezett törmelékes kőzet
  • angol pyroclastite ‘ua.’: lásd még: piro- | görög klasztosz ‘zúzott’ ← klaó ‘tör’ | -it (ásványra utaló toldalék)

parentéla

  • jogtudomány az azonos fokú felmenők és azok leszármazottai mint öröklésre jogosult csoport
  • késő latin, ‘rokonság’ ← parentes ‘szülők’ ← parere ‘szül’
  • lásd még: parentalia, partus, primipara, puerpera, vipera

elektrogravimetria

  • fizika fémionok mennyiségének meghatározása elektrolízis útján
  • lásd még: elektro-, gravimetria