licenciátus jelentése

  • oktatás (némely külföldi egyetemen) a doktorátust megelőző vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat
  • oktatás ilyen fokozattal bíró személy
  • oktatás (a középkorban) egyetemi oktatásra jogosított személy
  • vallás teológiai doktorátus
  • német Lizentiatközépkori latin licentiatus ‘ua.’ ← licentiare ‘engedélyez’, lásd még: licencia

További hasznos idegen szavak

en face

kiejtése: anfasz
  • szemben, szemtől szembe
  • francia, ‘ua.’: enlatin in ‘-ban’ | facenépi latin facialatin facies ‘arc’ ← facere ‘csinál’

ruptilis

  • törékeny
  • latin, ‘ua.’ ← rompere, ruptum ‘tör, törik’
A licenciátus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

stráfkocsi

  • társzekér, széles, lapos rakfelületű lovaskocsi, szekér
  • hazai német strafwagn ‘ua.’ ← német straff ‘feszes, erős, szélesített’

état

kiejtése: eta
  • politika állam, államforma
  • történelem rend (mint nemesség, papság, polgárság) a hűbéri Franciaországban
  • orvosi állapot
  • művészet rézmetszet és rézkarc készítése közben lehúzott próbanyomat
  • francia, ‘állapot, állam’ ← latin status ‘ua.’ ← stare ‘áll’

milliom

  • (régi népnyelvi) millió
  • lásd még: millió

adresszál

  • címez, irányít (levelet, megjegyzést, figyelmeztetést)
  • megszólít
  • német adressierenfrancia adresserközépkori latin addirectiare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | directiare ‘irányít’, lásd még: direkció

ecclesia militans

kiejtése: eklézia militansz
  • vallás harcos, küzdő egyház, a tekintélyét és tanai csorbítatlanságát erővel, a világi hatalom segítségével védelmező katolikus egyház
  • latin, ‘ua.’: lásd még: eklézsia | militare ‘harcol’ ← miles, militis ‘katona’

didaktikus

  • főnév tudomány az oktatás elméletének tudósa
  • melléknév oktató (szándékú, jellegű), módszeres
  • irodalom szépirodalmi formában ismereteket közlő (vers, eposz, regény)
  • okító, szájbarágó
  • tudományos latin didacticus ‘ua.’ ← görög didaktikosz ‘tanításra hivatott’ ← didaszkó, tkp. didak-szkó ‘oktat’

antropogonikus

  • tudomány az ember eredetéről, teremtéséről szóló, a kozmogóniák részét alkotó (mítoszok)
  • német anthropogonisch ‘ua.’: lásd még: antropo- | görög gonosz ‘születés, eredet’ ← gennaó ‘nemz’

fiziológus

  • orvosi az élettan tudósa, művelője
  • magyar, ‘ua.’, lásd még: fiziológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

nahda

  • történelem az arab irodalom és gondolkodás megújulása a 19. században nyugati hatásra
  • arab, ‘ébredés’

szaracén

  • néprajz afrikai arab, mór
  • + mohamedán, izmaelita
  • német Sarazenelatin saracenus ← késő görög szarakinosz ‘ua.’ ← arab sarkín ‘napkeleti’ ← sark ‘kelet’ ← saraka ‘felkel’

mendelizmus

  • genetika az örökléstannak Mendel által kidolgozott klasszikus elmélete
  • biológia az öröklődés statisztikai törvényszerűségeit vizsgáló tudományág
  • Gregor J. Mendel német botanikus nevéból | lásd még: -izmus

offertórium

  • vallás felajánlás a misében
  • zene a miseszöveg eme részének megzenésített formája, zenés mise tétele
  • latin, ‘ua.’ ← offerre, oblatum ‘(áldozatot) felajánl’: ob- ‘felé, neki’ | ferre ‘hoz’
  • lásd még: oblátus

lator

  • főnév rabló, gonosztevő, útonálló, zsivány
  • melléknév elvetemült, bitang, hitvány
  • + csintalan, pajzán, komisz, vásott
  • latin latro ‘rabló, útonálló’ Χ régi német Lotter ‘mihaszna, csavargó, kurafi’