karavánszeráj jelentése

  • pihenőhely és szállás karavánok számára
  • vendégfogadó a Közel-Keleten
  • lásd még: karaván, szeráj

További hasznos idegen szavak

proverbiális

  • közmondásos
  • latin proverbialis ‘ua.’, lásd még: proverbium
A karavánszeráj és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

deléció

  • genetika egy részlet kiesése a kromoszóma genetikai anyagából
  • angol deletion ‘törlés’, lásd még: deleál

devolúció

  • jogtudomány vagyon átszállása másra törvényes alapon
  • politika központi szerv jogi és politikai hatalmának (részleges) átruházása alsóbb szervre
  • késő latin devolutio ‘ua.’ ← devolvere, devolutum ‘lehengerít, leteker’: de- ‘le, el’ | volvere ‘forgat’
  • lásd még: evolúció, revolver, voltizsőr, volumen, voluta

indigenál

  • + jogtudomány honosít
  • hazai latin indigenare ‘ua.’, lásd még: indigéna

pozitron

  • fizika pozitív töltésű, igen kis tömegű elemi részecske, az elektron pozitív ellenpárja
  • angol positron ‘ua.’, lásd még: pozi(tív, elek)tron

mini-

  • (összetételek előtagjaként) kis, kicsi, rövid: miniadag, minibusz, minigolf, miniszoknya stb.
  • angol, ‘ua.’, pl. mini(skirt) ‘mini(szoknya)’ ← miniature, mini(atűr), részben mini(mal), lásd még: minimális

senhora

kiejtése: szenyora
  • asszony, úrnő, hölgyem
  • portugál, ‘ua.’, lásd még: senhor

esztéta

  • az esztétika tudósa, művelője
  • német Ästhet ‘ua.’ ← görög aiszthétész ‘érzékelő, észlelő’ ← aiszthanomai ‘érzékel’

logo-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a szóval vagy beszéddel kapcsolatos
  • görög logosz ‘beszéd, szó’ ← legó ‘beszél’
  • lásd még: lexika

subiectum

kiejtése: szubjektum
  • nyelvtan alany
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: szubjektum

chiliasmus

apologetika

  • vallás hitvédelem, hitvédelemtan, a keresztény hittudomány ága, amely a vallási tételek igazolására és az ellenük felhozott észérvek cáfolatára törekszik
  • tudományos latin apologetica (ars) ‘a hitvédelem (tudománya)’ ← görög apologétikosz ‘védekező’ ← apologeomai ‘védekezik’: apo- ‘el’ | legomai ‘beszél’