hexóz jelentése

  • kémia hat szénatomos egyszerű cukor
  • német Hexose ‘ua.’: görög hex(a) ‘hat’ | -óz (cukorra utaló toldalék)

További hasznos idegen szavak

hebraista

  • tudomány a hebraisztika tudósa, szakértője
  • német Hebraist ‘ua.’, lásd még: hebraisztika

cink

  • kémia horgany, kékesfehér, kristályos szerkezetű fémes elem
  • német Zinklatin zincum (Paracelsus névadása)
A hexóz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

elinvar

  • kohászat rugalmasságát nagy hőmérsékleti határok között megőrző acélötvözet
  • márkanév, lásd még: el(asztikus), invar(iábilis)

arabit

  • kémia öt vegyértékű színtelen, édes, kristályos alkohol
  • angol arabit, ‘ua.’, lásd még: arabin

dest-

pentatlon

  • sport öttusa, öt sportágból álló versenyszám ókori és újkori változata
  • görög pentathlon ‘ua.’: lásd még: penta- | athlon ‘küzdelem’ ← athleó ‘küzd’
  • lásd még: atléta

szignatárius

  • hivatalos aláírásra meghatalmazott személy
  • középkori latin signatarius ‘ua.’ ← signare, signatum ‘megjelöl, aláír’, lásd még: szignó

presztelláris

  • csillagászat a csillagok kialakulását megelőző, a világűrben összesűrüsödő (anyag)
  • lásd még: pre-, sztelláris

biokémia

  • kémia az élő szervezetekben zajló vegyi folyamatokkal foglalkozó tudományág
  • lásd még: bio-, kémia

interakció

  • kölcsönhatás, kölcsönviszony
  • fokozott, együttes hatás
  • párbeszéd
  • angol interaction ‘ua.’: latin inter ‘között’ | lásd még: akció

egzotikus

  • tengerentúli, forró égövi, délszaki
  • furcsa, idegenszerű, szokatlan, különös
  • latin exoticus ‘külhoni, idegen’ ← görög exótikosz ‘külső’ ← exó ‘kívül’

kolligátum

  • nyomdászat gyűjtőkötet, azonos méretű, de egymástól független művek egybekötésével létrejött könyv
  • latin colligatum ‘egybekötés’ ← colligare, colligatum, tkp. con-ligare ‘összeköt, egyesít’

allativus

kiejtése: allatívusz
  • nyelvtan a főnévragozás helyhatározó esete, amely hová? kérdésre felel, és külső helyviszonyt fejez ki (a magyarban -hoz, -hez, -höz raggal)
  • tudományos latin (casus) allativus ‘odaviteli (eset)’ ← afferre, allatum ‘odavisz’: ad- ‘-nál’ | ferre, latum ‘visz’

abortívum

  • orvosi magzatelhajtó szer
  • tudományos latin abortivum ‘ua.’ ← abortivus ‘koraszülött, elvetélt’, lásd még: abortusz