preromantika jelentése
irodalom, művészet a romantikát megelőző, azt előkészítő kor, annak művészete
lásd még: pre- , romantika
További hasznos idegen szavak
orvosi igen magas (40 fok feletti) láz
tudományos latin hyperpyrexia ‘ua.’, lásd még: hiper- , pirexia
A preromantika és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
illatos kenet, kenőcs keleti növények gyökérolajából
latin nardus ← görög nardosz ← perzsa nard ‘ua.’
kémia könnyen oldódó
angol lyophil ‘oldódást kedvelő’: görög lüó ‘felold’ | philó ‘kedvel’
orvosi szívbaj, szívbántalom
tudományos latin cardiopathia ‘ua.’: lásd még: kardio- | pathosz ‘szenvedés, betegség’ ← paszkhó ‘szenved’
orvosi bőr alá (adott, pl. injekció)
tudományos latin subcutan(eus) ‘ua.’: lásd még: szub- | latin cutis ‘bőr’
hivatásos japán teaházi társalgónő, táncosnő
angol geisha ← japán geisa ‘ua.’, tkp. ‘társaságban járatos’: gei ‘művészet’ | sa ‘társaság’
nyelvtan a szláv nyelvekre jellemző sajátos kifejezés
nyelvtan ilyen nyelvi sajátság mint idegenszerűség más nyelv közegében
angol slavism ‘ua.’, lásd még: szláv , -izmus
földrajz tengeri mélységmérő
angol bathymeter ‘ua.’: görög bathüsz ‘mély’ | metreó ‘mér’
szétágazik, megoszlik
különbözik
széttart, széthajlik
latin divergere ‘ua.’: dis- ‘széjjel’| vergere ‘hajlik’
bizalmas nyaggatás, zaklatás, piszkálás
vesződség, piszmogás
magyar elvonás a macerál igéből
kiejtése: sztretta
zene operafelvonások végén gyakori, gyors tempójú ária
olasz (aria) stretta ‘sietős (ária)’, lásd még: stretto
megfelelő, tetsző, elfogadható
latin conveniens ‘ua.’, lásd még: konveniál
orvosi lepedékes
tudományos latin , ‘ua.’, tkp. ‘kormos, korommal lepett’ ← fuligo, fuliginis ‘korom’
biológia két őstől, őscsoporttól való (leszármazás)
tudományos latin diphyleticus ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszer’ | phülé ‘törzs, nemzetség’