grafománia jelentése

  • lélektan beteges íráskényszer, féktelen irodalmi alkotóvágy
  • tudományos latin graphomania ‘ua.’: görög graphé ‘írás’ | lásd még: mánia

További hasznos idegen szavak

paradoxográfus

  • irodalom csodásnak, természetfölöttinek tekinthető eseményeket és rendkívüli jelenségeket megörökítő ókori görög és római író
  • tudományos latin paradoxographus ‘ua.’: lásd még: paradoxon | görög graphó ‘ír’

plasztik

  • kémia (lágy, formálható) műanyag
  • kémia képlékeny robbanóanyagokból készült (bomba)
  • német Plastikangol plastic ‘ua.’, lásd még: plasztikus
A grafománia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

affabilitás

  • nyájasság, szívélyesség, előzékenység
  • latin affabilitas ‘ua.’, lásd még: affábilis

ejakuláció

  • orvosi magömlés, az ondó kilövellése a hímvesszőből
  • tudományos latin eiaculatio ‘ua.’, lásd még: ejakulál

gumigutti

  • kémia kelet-indiai fafajták beszáradt nedve, sárga festékanyag és hashajtó
  • német Gummigutt ‘ua.’: népi latin gummigörög kommi ← egyiptomi kemai ‘mézga’ | maláji getah ‘gyanta’

adszorpció

  • kémia gázok vagy folyadékok megkötődése szilárd anyagok felületén
  • német Adsorption ‘ua.’, lásd még: adszorbeál

in genere

  • általában
  • latin, ‘ua.’: in ‘-ban’ | genus, generis ‘nemzetség, nem’

statív

  • háromlábú állvány, tartó, láb
  • német Stativ ‘ua.’ ← újkori latin stativus ‘szilárdan álló’ ← stare, statum ‘áll’
  • lásd még: stáció

homo habilis

kiejtése: homó habilisz
  • biológia igen korai előember, akit korábban a valósnál fejlettebbnek tartottak
  • latin, ‘ügyes ember’: homo ‘ember’ | habilis ‘ügyes’

konfirmatív

  • jogtudomány megerősítő, jóváhagyó
  • francia confirmatif ‘ua.’, lásd még: konfirmál

heteronómia

  • idegen hatalom törvényeinek való alávetettség
  • filozófia erkölcsbölcseleti felfogás, amely szerint az erkölcsi törvények nem az egyénből, hanem rajta kívül álló, felsőbb hatalmaktól származnak
  • német Heteronomie ‘ua.’, lásd még: heteronóm

incu-