gemütlich jelentése
kedélyes
hangulatos, meghitt
német , ‘ua.’ ← Gemüt ‘kedély, hangulat’ ← Mut ‘kedv, bátorság’
További hasznos idegen szavak
sport kétpárevezős, guruló üléses túracsónak
német Kielboot ‘ua.’: Kiel ‘csónakgerinc’ | Boot ‘csónak’
csoportosít
hatásosan elrendez
német gruppieren ‘ua.’, lásd még: grupp
A gemütlich és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
hivatás, küldetés, rendeltetés
diplomácia diplomáciai képviselet idegen országban
hivatalos kiküldetés, megbízás, küldöttség
vallás hittérítés, hitterjesztés
vallás valamely egyház hittérítő telepe hajdani gyarmati országban
vallás nagy tömegek számára rendezett katolikus lelkigyakorlat
latin missio, missionis ‘kiküldés, küldetés’ ← mittere, missum ‘küld, dob’
lásd még: manumissio , messa di voce , messenger , mettőr , mise en scčne , missa , misszilis
kémia növényi sejtfalakból lúggal kinyerhető szénhidrát, félcellulóz
lásd még: hemi- , cellulóz
üdülés, pihenés, felfrissülés
latin recreatio ‘ua.’, lásd még: rekreál
állatiasság, kegyetlenség, durvaság, erőszakosság
újkori latin brutalitas ‘ua.’, lásd még: brutális
kiejtése: leteri
építészet kis pavilon 18. századi francia kastélyok parkjában
francia , ‘ua.’, tkp. ‘tejgazdaság, fejőház’ ← lait ← latin lac, lactis ‘tej’
nyelvtan egyes betűk, főleg mássalhangzók hangértékét módosító mellékjel, a betű fölé írt apró v a szláv és balti nyelvekben, pl. č, š, ě
cseh měkčen ‘lágyító jel’ ← měkčiti ‘lágyít’
kémia térfogatos elemzés dikromátionok savas közegben kifejtett oxidáló hatásának mérése alapján
német Chromatometrie ‘ua.’: lásd még: kromato- | görög metreó ‘mér’
nyelvtan helyes kiejtés
nyelvtan a nemzeti nyelv hangzástani kérdéseivel foglalkozó alkalmazott nyelvészeti tudományág
tudományos latin orthoepia ‘ua.’: lásd még: orto- | eposz ‘szó, beszéd, mondás’