fokométer jelentése

  • optika lencse gyújtótávolságát mérő műszer
  • német Fokometer ‘ua.’: lásd még: fókusz | görög metreó ‘mér’

További hasznos idegen szavak

obsit

  • katonai leszerelés, elbocsátás, leszerelő levél
  • bajor-osztrák opschiednémet Abschied ‘búcsú, elválás, elbocsátás’: ab- ‘el’ | scheiden ‘válik’
A fokométer és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

interrupció

  • félbeszakítás
  • latin interruptio ‘ua.’ ← interrumpere, interruptum ‘félbeszakít’: inter ‘között, közé’ | rumpere ‘tör, szakít’

nektár

  • mitológia az istenek itala a görög regékben
  • nemes bor, ital
  • növénytan édes nedv a virágokban, amelyből a méhek mézet készítenek
  • kereskedelem rostos gyümölcslé
  • latin nectargörög nektar ‘az istenek itala’ ←?

kopíroz

  • másol
  • utánoz, követ, majmol, koppint
  • német kopierenközépkori latin copiare ‘másol’, lásd még: kópia

neurológia

  • orvosi ideggyógyászat
  • tudományos latin neurologia ‘ua.’, lásd még: neuro-, -lógia

klaviatúra

  • hangszer (zongora, orgona stb.) vagy írógép, számítógép billentyűzete
  • német Klaviatur ‘ua.’ ← latin clavis ‘kulcs, orgonabillentyű’
  • lásd még: klauzúra

instál

  • kér, kérlel, esedezik
  • latin instare ‘szorongat, sürgetve kér’, tkp. ‘mellette áll’: in- ‘benne, mellette’ | stare ‘áll’

kavitás

  • orvosi üreg szervben vagy fogban
  • latin cavitas ‘ua.’ ← cavum ‘üreg’ ← cavare ‘kiváj’

girométer

  • műszaki forgó mozgások sebességének mérésére való eszköz
  • német Gyrometer ‘ua.’: görög gürosz ‘kör’ | metreó ‘mér’

humolit

  • ásványtan növényi anyagok humuszos elegyrészeiből képződő üledékes kőzet, a szénképződés kiinduló formája
  • német Humolith ‘ua.’: lásd még: humusz | görög lithosz ‘kő’

protonotárius

  • vallás pápai kollégium elöljárója (főpapi cím)
  • történelem ítélőmester
  • + főjegyző
  • latin protonotarius ‘ua.’: görög prótosz ‘legelső’ | lásd még: nótárius

crepitatio

kiejtése: krepitáció
  • orvosi kóros eredetű recsegő, ropogó hang a szervezetben (pl. ízületekben)
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← latin gyakorító crepitare ‘ropog’ ← hangutánó szó crepere, crepitum ‘recseg, zörög’

flagelláció

  • ostorozás, korbácsolás
  • latin flagellatio ‘ua.’, lásd még: flagelláns

idio-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) saját-, sajátos, egyedi, egyéni, ön-
  • görög idiosz ‘külön, saját’

ipso iure

kiejtése: ipszó júre
  • a jog rendelkezéseiből (kifolyólag)
  • latin, ‘ua.’: ipse ‘maga’ | ius, iuris ‘jog’